A Fonó gondozásában jelent meg Básits Branka első szólólemeze az Én Csépem címmel, amelyen a 2008 és 2015 között szülőfalujában, Szigetcsépen készített szerb népzenei gyűjtéseket vette alapul és dolgozta át magán az évek során.
„Az Én Csépem egy régóta dédelgetett ötletem, mellyel szerettem volna elsősorban tiszteletemet és elköteleződésemet kifejezni a szerb közösség és az őseim iránt, valamint megmutatni, ki vagyok én, honnan jöttem, és honnan gyökerezem” – mondta a megjelenésről Básits Branka.
„A lemez előzménye messzire nyúlik vissza az időben. 2008 és 2015 között készítettem népzenei gyűjtéseket szülőfalumban, Szigetcsépen a szerb ajkú lakosok körében, majd ezeket a gyűjtéseket a zeneakadémiai szakdolgozatomban összegeztem (Szigetcsépi szerbek népdalai). Mivel számomra mindig is fontosak voltak a szerb gyökereim, a gyerekkorom szép emlékei, a régmúlt iránti kíváncsiság, már ekkor felötlött bennem az a gondolat, hogy mi lenne, ha ezt a felgyűjtött népdalkincset a tudományos megközelítés mellett életre hívnám és bevonnám a művészetembe. Így született meg bennem az ötlet, hogy egy olyan lemezt készítsek, mely során kizárólag a szigetcsépi gyűjtésre szorítkozva választom ki a dalokat. Kísérletező kedvem, nyughatatlan és folyamatosan új utakat kereső attitűdöm viszont nem tudott volna kiteljesedni úgy, ha ez egy autentikus lemezként jelenik meg. Ezért az eddigi zenés tapasztalataimat is beletettem, ezek alapján készültek a népdalok feldolgozásai. Némely dalokat messzire reptettem, némelyeket fészkükben hagytam. Éveken át dédelgettem ezt a számomra kedves hanganyagot. Elő-elővettem és hallgatgattam. Hagytam, hogy visszhangozzon és formálódjon bennem. Pont úgy, ahogy a múltban néhány évszázadon átívelve burjánzott a falu lakosainak szívén és száján. Ezek a dalok lenyomatként őrzik a múltat és a falu népének lelki világát, érzéseit, élményeit, és bízom benne, hogy e lemez által tovább közvetíthetik azokat az igazságokat, melyeket örökérvényűvé edzett az idő” – avatott be az énekesnő.
„Aki végighallgatja Brankice lemezét (én évek óta így hívom őt) – talán meglepő –, de különleges térélményre számíthat. A Csepel-sziget kis falujába Csépre, vagy a belgrádi Skadarliára, esetleg híres fesztiválszínpadok elé csalogat minket ez a már első hallásra is megragadó, egyszer mesékkel simogató, máskor a tüzes Balkán hangzásaival felrázó, majd jól ismert dallamokba merész ötletekkel, harmóniákkal új életerőt plántáló zenei világ. Ha a térben már eligazodunk, akkor újabb izgalom az idő dimenziójában vár ránk, hol vagyunk, a messze régmúltban, tegnap vagy a mában. Annyit azért tisztázhatunk magunkban, hogy aki mindezt összefogja – egyszerre lágy tónusú és harsányan csengő – különleges énekhangjával, átlényegülésre kész személyiségével, ő nem más, mint Básits Branka, a magára, falujára, gyökereire, dalaira, zenésztársaira rátalált, felcseperedett, művésszé érett csépi leányka” – méltatta Eredics Gábor az énekesnőt.
„A bemutatkozó lemez nem egy szokásos – tisztán autentikus, vagy tisztán crossover – népzenei kiadvány, hanem együtt mindez. Ez egy messzire kiáltás. Benne a bevált megoldásokat kínáló, biztos kapaszkodót adó hagyománnyal és az újítás izgalmával, felelősségével, merészségével, színgazdagságával megfrissített mai interpretáció útkeresésével.”
