Bogányi Tibort nemcsak a legjobb magyar, hanem a legkiemelkedőbb finn karmesterek közt is számon tartják. Már 28 évesen a Turkui Filharmonikusok vezető karmestereként tevékenykedett, majd az elkövetkezendő évek során további neves együttesek élén állt külföldön és Magyarországon egyaránt. 2021-től, Varga Gilbert távoztával a PFZ vezető karmestere ismét Bogányi Tibor egy személyben, aki néhány kiemelkedőnek ígérkező momentumot osztott meg velünk az új évaddal kapcsolatban.
– A Pannon Filharmonikusok 2022/2023-as évada a Refrén nevet kapta. Mit rejt ez az elnevezés?
– A refrén név a visszatérést, ismétlődést, valamint az élet örök körforgását és megújulását is szimbolizálja. Visszatérünk, immár harmadik alkalommal Bécsbe, sokadszorra pedig Budapestre. Évadunk repertoárjában – mintegy refrénként – újra megjelenik több nagy hatású zenemű: eljátsszuk Liszt Dante-, Bruckner 3. és Ernest Chausson b-moll szimfóniáját is, melyek az utóbbi években már felcsendültek együttesünk által.
– Mi iránt van a legnagyobb várakozással?
– A 12. évadomat kezdhetem meg a Pannon Filharmonikusok vezető karmestereként, ami hatalmas öröm számomra. Közös munkánk egyik kimagasló eredménye a bécsi Musikvereinban létrejött sorozatunk, amelynek harmadik koncertje az, amit talán a legjobban várok: Anton Bruckner 3. szimfóniáját játsszuk és Richard Strauss Oboaversenyét, amelynek Clara Dent-Bogányi lesz a szólistája.
– Szeptember 15-én a SZÍN-fónia című hangversenyt vezényelte Pécsett. A műsorban egy, az imént már említett monumentális szimfonikus költemény hangzott el, amelyet Dante Isteni színjátéka ihletett. Véleménye szerint mitől nyer aktualitást ez a mű, mit üzenhet a ma emberének?
– A Dante-szimfónia Liszt egyik grandiózus, érett műve, amely előremutat a 20. század elejének modernitása felé. Ez a szinte félelmetes mű a poklot és a purgatóriumot ábrázolja, mely egy „mennybéli” Magnificat tételben nyer feloldozást. Az üzenete egyértelműen a Magnificatban tetten érhető látomás: ha hitünk szilárd, bármilyen kegyetlen megpróbáltatást túl tudunk élni.
– Milyen koncertekre készül még Pécsett?
– Áprilisban kerül sor egy általam nagyon várt koncertre, ami a Páratlan Bartók-portré címet viseli. Ezen az esten Baráti Kristóf lesz a szólista, akinek előadásában teljes képet kapunk a bartóki hegedűmuzsika esszenciájáról: az I. és a II. rapszódia, illetve az I. és II. hegedűverseny hangzik majd el.
– A Müpában tartandó Enchanté koncerten a többek között érzelmes előadásmódjáért nagyra becsült Alissa Margulis hegedűművésszel lépnek színpadra. Miért épp rá esett a Pannon Filharmonikusok választása?
– Alissa Margulisszal a Salzburgi Fesztiválon ismerkedtem meg, ahol még 2018-ban, a nyitókoncerten dirigáltam Stravinsky A katona története című művét. Felejthetetlen koncert volt! Tobias Moretti (akit a Rex felügyelőből is ismerhetnek) interpretálta újra a történetet. A koncert mégis Alissa játéka miatt maradt meg bennem. A próbafolyamat és az előadás is olyan szívből jövő, mégis végtelen profizmussal átitatott volt, amit a legnagyobb szólisták esetében is csak ritkán érzek. Amikor már három napja dolgoztunk, és közeledett a koncert, Tobias Moretti megjelent, és közölte velünk, hogy mindent újrakezdünk, pedig másnap már a koncert volt. Ilyenkor mérettetik meg a profi zenész hozzáállása. Ebben pedig Alissa volt a legnagyobb partnerem. A lehető leggyorsabban reagált mindenre, extravagánsan viselte a nem mindennapi megpróbáltatást – és mindezt egy pici, csupán pár hónapos baba mellől. Alissát azóta szeretném meghívni, így most nagy öröm számomra, hogy végre sikerül. A színpadon tehát egy különleges, csodálatos személyiséget hallhatunk majd, két csodálatos zeneművel!
– A Lelkében virágzó című koncert programját hogy mutatná be az érdeklődő zenekedvelőknek? Mitől lesz különleges ez az est?
– Olli Mustonen zongoraművész, zeneszerző, karmester barátom másodszor tér vissza együttesünkhöz szólistaként. A korábbi finn zenekarom, a Turkui Filharmonikusok mostani vezető karmestere ezúttal Grieg zongoraversenyét játssza velünk, amely igazi telitalálat: a norvég zeneszerző legsikeresebb műve autentikus skandináv interpretációban egy „lángoló” zongoristával. Az est második felében Dohnányi grandiózus 2. szimfóniáját adjuk elő. Az öt tételes szimfónia egyébként azon zeneművek egyike, amelyet a Finn Nemzeti Filharmonikusokkal is hatalmas sikerre vittünk Helsinkiben. Dohnányit a formaérzéke, a romantikában is újító és meglepetésszerű harmóniái, kontrapunktikus magabiztossága, sziporkázó elméje emeli a legnagyobbak közé. Az elhangzó 2. szimfónia az életigenlés szimfóniája.:1944-ben, Budapest bombázása idején írja egy pincében, de a zene heve így is elragadja a zeneszerzőt, és egy ízig-vérig pozitív kicsengésű mű keletkezik. Talán amikor bombatalálat érte a házat, akkor írta bele a „Komm, süsser Tod” („Jöjj édes halál”) című korált az utolsó tételbe, azonban az életigenlés újra magával ragadta: olyan variáció-sorozatot írt erre a témára, hogy hatalmasabb és derűlátóbb kicsengésű lezárást kevés zenemű tud felmutatni. Óriási zenekart használ: nyolc kürt, négy trombita, négyes fafúvósok – mind hadrendbe állítva a legnagyobb és legpozitívabb hatás érdekében. Ez talán elég nyomós érv amellett, hogy miért lesz ez a koncertünk is kihagyhatatlan.
