A POSZT alatt, ahogy az már szokás, az off programban is remek előadások láthatók. Az Egy őrült naplója Keresztes Tamás elsöprő alakításában akár a versenyben is szerepelhetne, a Bocs, félrement! pedig nézői rekeszizmokat nem kímélő örömszínészet.
Mi vagyunk őrültek, vagy a világ őrült meg körülöttünk? – erről is szól Gogol 1834-ben játszódó története, és a kérdés ma is ugyanolyan aktuális. A történet főszereplőjét, a szemünk láttára a realitásérzékét folyamatosan vesztő, vagy már eleve labilis valóságérzékelésű hivatalnokot Keresztes Tamás játssza, aki nem először kap főszerepet Bodó Viktor-rendezésben, hiszen rá épült a Katona József Színház-beli Ledarálnakeltűntem is, amely érdekes párhuzamként szintén egy kiszolgáltatott kisember kényszerű ámokfutását mutatta be.
Az Egy őrült naplója új változatának szövegkönyve több fordítás és az eredeti orosz példány összevetésével készült. Az előadásban fontos szerepet kap az ide-oda dőlő, arányokkal és perspektívával játszó, titkokkal teli, egyszerre realista és szürrealista díszlet, amelyet Keresztes Tamás maga tervezett, valamint egy looper, amellyel élőben születik meg az előadás zenéje és hangatmoszférája.
Az alapműből színháztörténeti jelentőségű előadások születtek- Darvas Ivánnal, Bertók Lajossal -, a Keresztes Tamás játszotta produkció tökéletesen illeszkedik ebbe a sorba. Az ő Popriscsinjét így jellemezte a kritikus, Jászay Tamás: „Felsorolni is képtelenség, hány arcát mutatja ebben a másfél órában, és persze nem a mennyiségtől, hanem a minőségtől válik bravúrossá az, amit csinál. Van, hogy chaplini ügyefogyottsággal csetlik-botlik, máskor maga a csinovnyik iskolapéldája, aki pedagógusi hevülettel ostorozza azokat, akik nem értik őt. Popriscsin nem csupán nem meri átlépni a kitűzött határokat, de ami ennél sokkal rosszabb, eszébe sem jut megkérdőjelezni azokat. Vannak ilyen fickók: ő is folyton megfigyel, mindent rögzít, és a tengernyi adatból egyrészt (nem) létező összefüggéseket olvas ki, másrészt addig hajtogatja őket, míg tökéletesen nem illenek a labirintusszerű kirakósjátékba. Sokat nevetünk a bemutatón, aztán a második előadáson valahogy mélyebb, sötétebb, sűrűbb lesz az anyag. A folyton magasra vágyó, de annyira szerencsétlen, hogy még a zuhanás élményéből sem részesülni tudó kisember sorsa fölött inkább zokogni kellene.”
Az Egy őrült naplója a POSZT-on június 16-án látható. További információ és jegyvásárlás
A Bocs, félrement! egy nagy lebukás szimfóniája, e-mailekben, telefonokon és csevegő-programokon előadva. Stephanie boldogan éli a hű feleségek életét: gondoskodik a háztartásról, neveli a gyerekeket – aztán egy napon kap saját számítógépet. Be is csap a mennykő. Érkezik egy furcsa üzenet a férjétől, talán nem is neki szánta? Csatlakozik Peg, a legjobb barátnő, hogy bosszút álljon az aljas férfinemen, és George, a legjobb barát, hogy mentse a menthetőt. De ki az a Wanda? Itt valami visszavonhatatlanul félrement. A nagy sikerű off-Broadway komédia valós történet, valós e-mailekből. Sokan játszhattuk már valamelyik szerepét. Titkok, az összekuszált szálakból adódóan váratlan fordulatok, frivol helyzetek, némi szabadszájúság, pörgő tempó – ez a Bocs, félrement!
Az Orlai Produkciós Iroda előadásában olyan színészek játszanak, akik tökéletesen ismerik egymás nyelvét: Járó Zsuzsa, Kovács Patrícia, Mészáros Máté és Péter Kata osztálytársak voltak a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, dolgoztak együtt az egri Gárdonyi Géza Színházban, nyaranta pedig az AlkalMáté Trupp tagjaiként a Horvai-Máté-osztály többi tagjával együtt amolyan életelőadásokat hoznak létre. A kvintett ötödik tagja Schruff Milán, aki az eggyel későbbi Máté Gábor-osztályban végzett, és szintén Egerben játszott. Élvezet nézni őket, tökéletesen helyükön levő hangsúlyaikat, apró gesztusaikat külön-külön is, és azt a bravúros összjátékot, ahogyan értik és érzik egymást.
A Bocs, félrement! a POSZT-on június 13-án látható. Bővebb információ és jegyvásárlás
