Minden várakozást felülmúlóan sikeres volt a vasárnap zárult Bartók Világverseny és Fesztivál, beleértve a hegedűre meghirdetett hangszeres megmérettetést, a tudományos konferenciát, az ismeretterjesztő előadásokat és a különböző fesztiválprogramokat – nyilatkozta Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektora.
A Zeneakadémia által első alkalommal, hegedűművészek számára megrendezett Bartók Világversenyen a zsűri döntése értelmében a 22 ezer euróval járó első díjat Cosima Soulez-Lariviere nyerte, a 14 ezer euróval járó második helyet Takagi Ririko szerezte meg, a harmadik pedig Langer Ágnes lett, aki 8 ezer eurós pénzjutalmat kapott.
A Salvatore Accardo vezette nemzetközi zsűrinek tagja volt Szabadi Vilmos és Kelemen Barnabás magyar, Joel Smirnoff és Ivan Zenaty amerikai, Csian Csou kínai, Takasi Simizu japán és Krzysztof Wegrzyn német hegedűművész, valamint Tallián Tibor magyar zenetudós, Bartók-kutató.
A Bartók Béla születésének 135. évfordulója alkalmából útjára indított, az Emmi támogatásával megvalósuló Bartók Világverseny és Fesztivál fővédnöke Áder János köztársasági elnök és Lady Valerie Solti volt, utóbbi részt vett a vasárnapi díjkiosztó gálán.
A rektor az MTI-nek kiemelte, hogy a zsűribe három földrészről érkeztek világhírű művészek és tanárok. A zsűri elnökeként Salvatore Accardo hegedűművész záróbeszédében kiemelte:
hihetetlenül magas volt a színvonal,
és a legnagyobb versenyek sorában tudja elhelyezni az első alkalommal megrendezett Bartók Világversenyt. Óriási értékként beszélt arról, hogy Bartók teljes szellemi örökségét gondozza a rendezvény. Kivételes helyzetnek és szerencsének nevezte, hogy a friss kutatási eredmények mindjárt kéz a kézben járhatnak az előadó-művészettel, és az új felfedezések beépülhetnek az előadó-művészeti kultúrába – idézte fel Vigh Andrea az elnök szavait, és hozzátette:
a versenyzők izgalmasnak és érdekesnek találták, hogy ennyi Bartók-művel foglalkozhatnak,
beszámolóik szerint maga a felkészülés is tartalmas és élményekben gazdag volt számukra. Már azt is győzelemnek érezték, hogy bekerülhettek az indulók közé, boldogok voltak, hogy eljöhettek Budapestre, Bartók otthonába, a Zeneakadémiára, amely a zenetudós alma matere volt. Megnézhették az összes olyan Bartókhoz kapcsolódó helyszínt is, amely meghatározó volt a zeneszerző életében – mondta el Vigh Andrea, megjegyezve, hogy a Zeneakadémia termeiben játszani akusztikailag olyan élmény volt, amely plusz inspirációt adott az előadásokhoz.
A rektor kiemelte, hogy a fenntartó, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) támogatása nélkül nem jöhetett volna létre a Bartók Világverseny és Fesztivál, és szeretnének felhatalmazást kapni a rendezvény folytatására. „Annak büszke és boldog tudatában tennénk ezt, hogy egyrészt méltók vagyunk Bartók örökségéhez, másrészt a zsűritől kaptunk egy fantasztikus nyilatkozatot, hogy ők mindenképpen támogatnák az eseménysorozat folytatását” – mutatott rá, hozzáfűzve: Lady Valerie Solti, az esemény egyik fővédnöke is támogatásáról biztosította munkájukat.
A jövőbeli tervekről elmondta, hogy
gondolkodnak a bővítésen.
A bartóki szellemiség jegyében a kétévente megrendezendő hangszeres megmérettetések között zeneszerzőversenyt szeretnének hirdetni fiatal tehetségek számára. A pályázatot az új művekre mindig a soron következő hangszeres kategóriában hirdetnék meg, és a nyertes alkotásokat kötelező darabként karolná fel a verseny. Emellett szeretnék a rendezvényhez kapcsolni a Bartók Béla születésnapján, március 25-én megvalósuló koncerteket is, amelyeken Bartók műveit a Nemzeti Filharmonikusok szólaltatnák meg.
(Via MTI)
