Hét évig tartó felújítási munkálatok után október 3-án megnyitották a berlini Staatsoper Unter den Lindent (Berlini Állami Opera), a német főváros leghíresebb operaházát.
A Németország újraegyesítésének évfordulójára időzített díszelőadáson, amelyen jelen volt Frank-Walter Steinmeier államfő és Angela Merkel kancellár is, Robert Schumann Jelenetek Goethe Faustjából című oratóriumát adták elő Daniel Barenboim vezényletével.
A berlini Staatsoper tiszteletbeli tagjává avatták Plácido Domingót
Az egyik legjelentősebb kortárs zeneművészként számon tartott főzeneigazgató dirigált a megnyitót felvezető fesztivál legnagyobb szabású programján is szeptember 30-án, amikor a társulat zenekara, a Staatskapelle Berlin több tízezer néző előtt adta elő Ludwig van Beethoven IX. szimfóniáját a belvárosi operaház előtti téren, a Bebelplatzon.
Az egy hétig, október 7-ig tartó fesztivál a Bécsi Filharmonikusok és a világhírű indiai karmester, Zubin Mehta vendégszereplésével ér véget, majd az operaházat ismét bezárják, de már csak néhány hétre, hogy az új technikát hozzáigazítsák az üzemszerű működéshez.
A felújítás utáni első évad december 7-én kezdődik, az operaház felépítésének 275. évfordulóján.
A német főváros központjában, az Unter den Linden sugárúton emelt klasszicista épület felújításáról 2007-ben határoztak, és 2010-ben kezdték el a munkát. Úgy tervezték, hogy a rekonstrukció idejére a város nyugati részén fekvő Schiller Színházba költöző társulat már 2013-ban az otthonában dolgozhat. A felújítás végül négy évet késett és az első tervekben szereplő 200 millió eurónak csaknem a duplájába, 389 millió euróba (117 milliárd forint) került. Azonban a rekonstrukció még így is gyorsabban véget ért, mint a nagy berlini állami beruházások többsége, köztük az új nemzetközi repülőtér, amelynek üzembe helyezését 2011-re tervezték, de még mindig nincsen készen.
A Staatsoper felújítása számos okból csúszott, így például nagyban nehezítette a főépületet a próbatermekkel, a műhelyekkel és az igazgatósággal összekötő 118 méter hosszú alagút kiépítését, hogy Berlin mocsaras vidéken fekszik, ahol szinte az első ásócsapásra feltör a talajvíz, és gondot okozott mások mellett az is, hogy időközben tönkrement az egyik tervezőiroda.
Azonban az első kritikák szerint a felújítás jól sikerült,
különösen a hangzás javítására alkalmazott, kerámiából és üvegszálból készített hálószerű építmény,
amellyel öt méterrel megemelték a nézőtér stukkómennyezetét. A többi között korszerűsítették a színpadtechnikát, a szellőztetőrendszert, a régi székeket pedig szélesebb, kényelmesebb ülésekre cserélték. A Staatsoper így ismét megállja a helyét Berlin másik két operaháza, a Deutsche Oper és a Komische Oper mellett.
Átadják a berlini operaházat, használni azonban még nem lehet
A felújítással párhuzamosan épült fel Berlin új büszkesége is, a közel-keleti megbékélést szolgáló Barenboim-Said zeneakadémia koncertterme, amelyet Frank Gehry tervezett ingyen, társadalmi munkában a Staatsoper épületegyüttesének egyik korábban raktárnak használt épületébe.
A Szilícium-völgyben fekvő Facebook-campusról is ismert amerikai sztárépítész Daniel Barenboim javaslatára egy ovális termet tervezett a négyszögletű raktárépületbe. Az építészeti alapgondolat a párbeszéd, a demokrácia és az egyenlő hozzáférés, ezt fejezi ki a többi között, hogy a közönség egyetlen tagja sem ül 14 méternél nagyobb távolságra a zenészektől. A termet Barenboim tavaly elhunyt francia zeneszerző-karmester barátjáról, Pierre Boulezről nevezték el, aki mindig is bírálta a klasszikus zene bevett előadási módját és cipősdoboznak csúfolta a hagyományos koncerttermeket.
Az új koncerttermet az idén márciusban avatták fel. A operaház kulisszáinak tárolására emelt XVIII. századi épületben 6500 négyzetméteren próbatermeket, tantermeket és irodákat is kialakítottak. Valamennyit a Barenboim-Said zeneakadémia használja. Az intézmény egyik névadója a Staatoper főzeneigazgatója, a másik pedig az Orientalizmus című nagyhatású könyv szerzője, a néhai Edward Said. A palesztin-amerikai irodalomtudós és az argentin-izraeli karmester, zongoraművész 1999-ben alapította a West-Eastern Divan Orchestra nevű zenekart arab és izraeli muzsikusokból.
Felavatták a közel-keleti megbékélést szolgáló Boulez-termet
Az arab-izraeli zenekar gondolatának mintájára a közel-keleti fiatal muzsikusokat a 2016/17-es tanévtől képző berlini zeneakadémia a közös tanulás és zenélés révén akar hozzájárulni az egymás iránti megértéshez és a békéhez. Ennek a törekvésnek a jegyében a 90 fős évfolyamok diákjait a képzés három éve alatt hangszeres és zenetudományi tárgyak mellett filozófiai tudományokra is oktatják.
(Via br-klassik.de)
