A Zeneakadémia Budapest egyik legszebb épülete – ezzel valószínűleg mindenki egyetért, aki legalább egyszer járt már ott. A Liszt Ferenc téri palota azonban több érdekességet rejt, mint elsőre gondolnánk.
1. Szecesszióba öltözött vasbeton
A beltér minden pontjáról szecessziós motívumok köszönnek vissza. A díszítőelemek között számos Zsolnay kerámiát találunk, a freskókat és az üvegablakokat a kor híres művészei, többek között Kőrösfői-Kriesch Aladár és Róth Miksa alkották. Éppen emiatt nem is gondolnánk, hogy a díszes belső tér alatt az ország legelső vasbeton szerkezete lapul.
2. Apollón szigete
Az épület díszítőelemeinek szimbolikája meglehetősen bonyolult. A motívumok leginkább a görög mitológia két istenéhez, Apollónhoz és Dionüszoszhoz kötődőnek, hiszen ők felelősek a zene kétirányú fejlődéséért. A lant és a fúvós hangszerek visszatérő elemei az ornamentikának, az előcsarnok színei pedig a mocsarak világát idézik. Felfedezhetjük a Najádok kútját, a helyet, ahová vízi nimfák jártak.
A Zeneakadémia nagytermét akár Apollón szigetének is hívhatnánk, a falakon felfigyelhetünk az őt szimbolizáló hattyúkra, a mennyezetet díszítő levelek pedig Apollón elátkozott szerelmére, a babérfává változott Daphnéra utalnak.
3. Százéves függönyök
A nagyterem üvegablakai előtt az eredeti 1907-es függönyöket láthatjuk. Az épület felújításakor ugyanaz az olasz cég restaurálta őket, amely annak idején az elkészítésükért felelt. A függönyök anyagát bárki megtapinthatja, hiszen a nézőtéri üléseket is azzal kárpitozták.
4. Alacsony karfák
A díszterem székeinek karfái feltűnően alacsonyan helyezkednek el, aminek megvan a magyarázata. A Zeneakadémia tervezői megfigyelték ugyanis, hogy zenehallgatás közben az emberek mindinkább belesüppednek a székekbe, így az alacsony kartámasz minden bizonnyal kényelmesebb a koncertlátogatók számára.
5. Legjobb és egyben legrosszabb ülőhelyek
A legtökéletesebb hangzást az ötödik sorban ülve tapasztalhatjuk, viszont ha valaki a teremben köhög vagy cukorkás zacskót zörget, ezeket a hangokat is ott hallhatjuk a legélesebben.
6. Tiltott ülések
A nézőtér egyes részein nem foglalhat helyet akárki. A karzaton csak a Zeneakadémia növendékei, a baloldali páholyban pedig a tanárok ülhetnek. A jobboldali páholy kizárólag az intézmény mindenkori rektorának van fenntartva.
7. Meztelen múzsa
Az első emeleti csarnok freskója Eutherpét ábrázolja, a kor szelleméhez képest meglehetősen kendőzetlenül. A múzsa meztelensége azt szimbolizálja, hogy minden műalkotást, szobrot, festményt el lehet takarni, de a zenét nem.
8. A rettegett kamaraterem
A Solti György nevét viselő Kamaratermet sokáig nem szerették a művészek, mert az épület korábbi átalakításainak eredményeként igen rossz akusztikája lett. A legutóbbi, 2013-as felújítás során azonban visszanyerte eredeti hangzását a terem. A hallgatók vizsgaelődásait a nagyzenekari koncertek kivételével itt tartják.
9. Szerencsehozó gömbök
Az épületben található Zsolnay eozin gömbökhöz egy régi babona kötődik: állítólag szerencsét hoznak a diákoknak, akik mind a huszonkettőt megsimogatják a vizsga előtt.
10. Nem minden arany, ami…
A fényűző épületet látva feltehetnénk a kérdést: vajon mennyi aranyra volt szükség a díszítőelemekhez? A válasz: semennyire. A Zeneakadémia eredetileg kis költségvetésből készült, ezért aranyozás helyett rezet használtak, amit speciális lakk véd a korróziótól. A márványborítás mennyisége hasonló: egyetlen négyzetmétert használtak fel, a bejárati csarnok emléktáblájához.
(Via SzeretlekMagyarország, Papageno)
