„Nincs sok különbség aközött, hogy az ember mezőgazdasággal és a zenével foglalkozik. Mindkét dolog kihívásait szeretem. A különbségük az, ami frissen tart egyikben is, másikban is” – vallja John Eliot Gardiner.
- hirdetés -

1. Dél-Angliában, Dorset grófságban született 1943. április 20-án. Jelenleg is ott él, egy 500 angol hold méretű birtokon folytat biogazdálkodást, amit egyik nagy-nagybácsijától, a maga korában elismert brit zeneszerzőtől, Henry Balfour Gardinertől örökölt. Nagyapja egyiptológus volt, apja reformernek számított a mezőgazdaságban.
2. Szülei amatőr zenészek voltak, ő kórusban énekelt, hegedülni tanult, hogy aztán 15 évesen karmesteri tanulmányokba fogjon. A Cambridge-i Egyetem King’s College-ában arab nyelvet, középkori spanyolt és történelmet hallgatott. Történelemből szerzett mesterdiplomát, majd komolyabb zenei tanulmányokba fogott Londonban Thurston Dartnál, Párizsban pedig Nadia Boulanger-nál.
3. Gardiner szeret alapítani. A King’s College kápolnájában adta elő kórusával 1964. március 5-én Monteverdi Vesperását. Ettől számítjuk a régizene legújabb kori történetét. 1966-ban megalapította a Monteverdi Kórust, két évre rá a zenekart. 1977-ben lecserélték a hangszereket historikus instrumentumokra, 1978-tól pedig Angol Barokk Szólisták néven működnek. (English Baroque Soloists – a Deutsche Grammophone „kéynszerítette” rájuk.) 1989-ben hozta létre a Felvilágosodás és Romantika Zenekarát. (Orchestre Révolutionnaire et Romantique – a francia név a kozmopolitizmusra utal, és némi vicc is van benne.)
4. 1969-ben vezényelt először operát, A varázsfuvolát. Több barokk darab, például Leclair Szkülla és Glaukuszának újrafelfedezője. De egyáltalán nem ortodox régizenész, dirigál Stravinskyt és „rendes” zenekarokat is Vancouvertől Berlinig. Sőt a Monteverdi Kórus és a Schönberg Ensemble adta elő a kórus 30. születésnapjára rendelt Csüggedések és keserűségek dalai című Kurtág-darabot.
5. Körülbelül 250 lemezt rögzített. Az utóbbi időkben a kifejezetten az ő együtteseire koncentráló Soli Deo Gloria márkanév alatt jelennek meg felvételei.
6. Wagnert nem hajlandó játszani: „Gyűlölöm – mindazt, ami mellett kiállt, és a zenéjét se szeretem igazán.” 2017-ben azonban a lipcsei Bach Fesztiválon a Parsifal Előjátékát dirigálta.
7. Bach fontos szerepet játszik az életében. Úgy fogalmazott: „A vezénylés pillanataiban keresztény vagyok, igen. Kulturálisan, igen. Teológiailag és a doktrínák szerint – nem.” Már a szülői házban is függött Bach-kép a falon, természetesen jelenlegi otthonában is van egy. A zeneszerzőről szóló könyve 2013-ban jelent meg. A lipcsei Bach-Archiv igazgatótanácsának elnöke. 2000-ben az egyházi évkörhöz kapcsolódó kantátákkal zarándokútra indult Európában és az Egyesült Államokban. A felvett anyagból CD-k születtek, a kísérőfüzeteket ő maga írta.
8. Több egyetem tiszteletbeli doktorátusával rendelkezik, kitüntette az angol királynő, a Gramophone zenei szaklap többször díjazta, és Grammy-szobrai is vannak.
9. Szereti Almodóvar filmjeit, a Monty Pythont – bár saját humorát nem angolnak, inkább franciának gondolja -, a 24 és a Doktor House sorozatokat.
10. Végük egy mondat arról, hogyan közelít Gardiner a művekhez: „Én mindig azt próbálom elérni, hogy a hangszerek énekeljenek, az éneknek pedig hangszerekre jellemző hajlékonysága legyen.”
(Via Financial Times, The Arts Desk, Fidelio / Müpa Magazin, Figaro.reblog.hu, Momus.hu)