Táncköltészet az I. világháború befejezésének emlékére a Győri Balett színpadán

Győri Balett: Sötét, csönd - Fotó: Orosz Sándor

Kiss János, a Győri Balett igazgatója és Velekei László művészeti vezető a társulat repertoárjának alakítása során mindig olyan művészeket keres, akik illeszkednek az idehaza és a külföldi színpadokon is emblematikus Győri Balett eszmeiségéhez és stílusához. Megismerve a spanyol Angel Rodríguez koreográfus korszerű és magas színvonalú alkotói stílusát és munkásságát – azonnal meghívták az együtteshez. A Black to Say Silence című darab fővárosi bemutatója november 21-én lesz a Müpa Fesztivál Színházban.

A Nagy Háború befejezésnek 100 éves évfordulója alkalmából színpadra került  Sötét, csönd című alkotás győri premierje 2018. november 10-én lesz a Győri Balett színpadán.

A Black to Say Silence című darabot az alkotó eredetileg a TanzCompany Innsbruck társulata számára készítette. Az első világháború befejezésének 100 éves évfordulója alkalmából ennek adaptációja kerül most színpadra a győri premieren.

Győri Balett: Sötét, csönd – Fotó: Orosz Sándor

A táncköltészetként is aposztrofált mű egy kis falu lakóiról szól, ahol a hatalomvágyból fakadó pusztító szenvedés kettétöri a boldog pillanatokat, de a közösség tagjai – szeretetre és békére vágyó férfiak és nők – a háború borzalmai közben sem veszítik el a reményt.

Az 1964-ben Madridban született Angel Rodríguez tánctanulmányait klasszikus balettel kezdte, majd kipróbálta az összes olyan stílust, amellyel találkozott: modern tánc, jazz, Limón- és Cunningham-technikák, stb. Másfél évig táncolt Carmen Senra társulatában a Compañía de Danza Modernával. 1989-ben a Genève Ballet du Grand Théâtre-hez szerződött, ahol olyan koreográfusokkal készített darabokat, mint Jiří Kylián, Hans van Manen, Rudi van Dantzig, Ohad Naharin, Christopher Bruce és Óscar Araiz.

Győri Balett: Sötét, csönd – Fotó: Orosz Sándor

1990-ben – visszatérve Spanyolországba – a Nacho Duato Compania Nacional de Danzához szerződött. Itt próbálta ki magát először koreográfusként, majd hamarosan további munkák következtek, köztük a Compañía de Carmen Roche-nál, ahol Rodríguez igazgatóhelyettes volt 2000 és 2002 között. Egy vele készült interjúban így vall:

A koreográfia olyan, mint egy drog. Minél többször csinálod, annál kevésbé lehetsz meg nélküle… Ez az egyetlen módja, hogy táncosként ábrázold azt, amit valaki más akar mondani. Koreográfusként kifejezheted magad és mindazt, amit fontosnak tartasz.

Rodríguez jelentős repertoárt épített fel, készített darabokat a szentpétervári Mihajlovszkij Színház, a TanzCompany Innsbruck, az Augsburgi Balett, a Toulouse-i Balett, valamint színházak, filmek, musicalek és televíziók számára.

Győri Balett: Sötét, csönd – Fotó: Orosz Sándor

Rodríguez impulzív alkotónak tartja magát, koreográfusi munkáját nagyban befolyásolják az érzelmei.

„Nagyszerű táncosokat látni a tánc világában, akik a legcsodálatosabb dolgokat csinálják, de ennél többre van szükségem, a virtuóz képesség nekem nem elég. Az intuícióm alapján dolgozom, és mindig belülről kifelé; minden munkámban megtalálhatják a szívem és a lelkem.”