Az amerikai karmester, Dennis Russell Davies nyitott, vállalkozó szellemű egyéniség: sok mindent vezényel Mozarttól Coplandig, Schuberttől Lou Harrisonig, Wagnertől Arvo Pärtig és Dvořáktól Philip Glassig. Január 16-án a Nemzeti Filharmonikusok vendégeként lép fel a Müpában.

Daviest vonzza a jazz is: e területen olyan művészekkel működött együtt, mint Jan Garbarek vagy Keith Jarrett. Azon a koncerten, amelyen a dirigens a Nemzeti Filharmonikusok vendégeként lép fel, az énekes szólista sem akárki: Christoph Prégardien nemcsak korunk egyik legkeresettebb dalénekese és oratóriumtenorja, de őt sem kell hosszan unszolni, ha kísérletezésről van szó – sokan emlékeznek arra, hogy 2013 márciusában úgy énekelte a Müpában Bach János-passiójának evangélista-szólamát, hogy közben magát az előadást is ő dirigálta…

A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg.

Aligha csodálhatjuk, hogy a két művész együttműködése is különlegességet kínál. Az első részben egy csokor Schubert-dalt hallunk – de hogyan! A vokális szólam hangszeres hátterét a megszokott zongorakíséret helyett ezúttal szimfonikus zenekar adja, a hangszerelők pedig Schubert nagy utódai: Brahms, Webern, Berlioz és Reger. A zongorakíséretes Lied tehát zenekari dallá átlényegülve nemcsak műfajt vált, de zenetörténeti találkozásokra is alkalmat ad. Műfaji határátlépés történik akkor is, amikor a második részben megszólal Wagner Ringje – egyetlen órába sűrítve, szimfonikus zenekaron. Lorin Maazel, a 2014-ben elhunyt karmester készítette a különleges szimfonikus átiratot, amely szavak nélkül kalauzol végig A nibelung gyűrűje legfontosabb témáin, zenei és drámai folyamatán.