Magyarország legdélebbi Duna-parti városa, Mohács az ország egyik legszínesebb etnikai összetételű települése, így talán az sem véletlen, hogy az egyik legősibb alakoskodó népszokás, a Busójárás otthona, mely a hagyományos húshagyókeddi máglyagyújtással és a telet jelképező koporsó elégetésével ért véget idén is.
A mohácsi sokacok messze földön ismert népszokása, a Busójárás idejét a tavaszi napfordulót követő első holdtölte határozza meg. Régen farsangvasárnap reggelétől Húshagyókedd estéjéig tartott a mulatság. A farsang utolsó csütörtökjén a gyermekek öltöznek maskarába.
Mohácson a hagyomány eredetét a törökűzés legendájával is magyarázzák. A mondának – mely szerint a Mohács-szigeti mocsárvilágba menekült őslakos sokácok megelégelve a rabigát, ijesztő álarcokba öltözve, maguk készítette zajkeltő eszközökkel, az éj leple alatt csónakokkal átkelve a Dunán, kizavarták a törököket Mohácsról – aligha van történeti alapja.
Régen a tülkölő, kereplő, kolompot rázó, kiabáló busók tulajdonképpeni célja az volt, hogy házról-házra járva kifejezzék jókívánságaikat, elvégezzék varázslataikat, a telet elűzzék és részesüljenek azokban az étel-ital adományokban, amiket sehol sem tagadtak meg tőlük.
A mai busójárás a régi népszokás központjában, a mohácsi Kóló téren kezdődik. A beöltözött busók, jankelék, maskarák itt gyülekeznek, majd a főutcán át bevonulnak a város főterére, ahol szabad farsangolás kezdődik. Ezt követően a Duna-parton és a környező utcákban iszonyú zajt keltve ünneplik a farsangot.
Hegedűs Emese, a busójárás egyik főszervezője elmondta: az eseménysorozat hat napja alatt 35 helyszínen nyolcvan rendezvényt tartottak, a szórakoztatásról 1700 busó és egyéb maskarás gondoskodott, 350 árus, köztük népművészek, iparművészek, kézművesek, vendéglősök kínálták termékeiket. A busójárás alatt 80-100 ezer ember fordul meg a Duna-parti városban. Bár a mohácsiak azt tartják, hogy a busójárás keddi napja az övék, akkor van az ő farsangjuk, évek óta tartó tendencia, hogy a szombaton és vasárnap tapasztalható tumultus miatt sok turista erre a napra időzíti látogatását.
A busók a szokás szerint szürkületkor visszatérnek a főtérre és a meggyújtott óriási máglya körül táncolnak, dévajkodnak az emberekkel. Ezzel ér véget a Farsangvasárnap. A mohácsiak azonban kedden is farsangolnak, amikor is az újabb főtéri máglyára helyezett, telet jelképező koporsó elégetésével és körültáncolásával búcsúznak a hideg évszaktól, s köszöntik a tavasz eljövetelét.
(Via Mohácsi Busójárás, MTI)