A költő aláírását is őrző Ady Endre-portrét árvereznek el május 16-án a Múzeum Antikvárium aukcióján, a fővárosi Kossuth Klubban.
A 365 tételből álló aukciós anyag igen sokrétű, számos irodalmi első kiadás dedikált példánya, például Kosztolányi Dezső Szent Imre himnuszok műfordítása, valamint több 18. és 19. századi magyar nyelvű irodalmi, művészeti, történelmi és természettudományos kiadvány is megtalálható köztük.
Az árverés különlegessége a dedikált Ady Endre-portré, amelyet Székely Aladár készített. A fényképet a költő 1909-ben Beretvás Hugó zeneszerzőnek dedikálta, aki verseinek megzenésítésére vállalkozott.
Bár Ady Endre szeretett dedikált könyveket adományozni, ritkák a keze írását őrző dokumentumok, és utóbbi több mint két évtizedben egyetlen alkalommal bukkantak rá Ady Endre által szignált képre. Néhány héttel ezelőtt egy árverésen a Balázs Bélának ajánlott könyve kétmillió forintért kelt el.
Kedves, jó Beretvás Hugómnak, verseim muzsikába röptetőjének, Bpest 1909 nov. 17 Ady Endre
– olvasható a mára már kissé megsárgult fotográfián.
A fényképek szerelmesei az Ady Endre-portrén túl Lucien Hervé a Le Corbusier épületéről készített fotójára vagy Kossuth Lajos utolsó napjaira Turinba érkezettekről készült csoportképre, míg a metszetek gyűjtői Albrecht Dürer 1510 körül készült Agónia a kertben című eredeti metszetének nyomatára, illetve Leonhard Beck 1517-ben Szent Lászóról készült fametszetére licitálhatnak az árverésen.
Az aukción olyan ritka kiadványok is fognak szerepelni, mint például egy 1880-ból származó Fegyintézeti értesítő, valamint a Magyar Zsidó Szemle 1942 és 1945 közötti lapszámai.
A kéziratok gyűjtőinek figyelmét Seress Rezső dedikált kottái, Bernáth Aurél 1956-os kiállításának vendégkönyve, Fekete István Macskavásár című elbeszélésének teljes kézirata, valamint Gróf Erdődy Tamás horvát bán 1607-ben kelt levele kelthetik fel.
A könyvek között az egyik legritkább darab Bolyai Farkas 1843-ban Marosvásárhelyen nyomtatott Arithmetikájának javított kiadása, amely a matematika-történet egyik fontos mérföldköve volt; de különleges tétel a gasztronómiai tárgyú kiadványok között Zelena Ferenc tetemesen kibővített Nemzeti Szakácskönyve, amelyet 1846-ban adtak ki, és irodalomtörténeti források szerint Petőfi Sándor könyvtárában is megtalálható volt.
Senki többet? nevű blogunkban a világ és Magyarország műkereskedelmének történéseiről, érdekességeiről, furcsaságairól, ennek a különleges, sokak szemében gyakran érthetetlenül hatalmas pénzeket mozgató piacnak a kulisszatitkairól esik szó.
(Via MTI)
