Egy amerikai magánygyűjteményben bukkantak rá arra a billentyűs hangszerre, amely olasz sajtóértesülések szerint Rossini tinédzserkori hangszereként szolgált.
A különleges hangszerről Matteo Messori csembalóművész és Katarzyna Zaręba zenetudós közölt tanulmányt. A csembalót 1802 és 1804 között használhatta az akkor 10 éves zeneszerző, méghozzá apja szülővárosában, Lugo di Romagnában. A hangszernek száz évvel később, 1904-ben veszett nyoma.
Az utolsó levél, amely említi a csembalót, 1868-ra, Rossini halálának évére datálódik, melyben a komponista azt írja barátjának, Luigi Grisostomo Ferruccinak, hogy „semmi sem nyugtat meg jobban, mint hogy biztos lehetek benne, hogy gyermekkori csembalóm, most unokatestvéred, Malerbi kezében van.”
