A pécsi Janus Pannonius Múzeum egykori igazgatója, az első hazai kortárs képzőművészeti múzeum, a Modern Magyar Képtár alapjainak megteremtője, a Zsolnay-kerámia nemzetközileg is elismert szakembere 91 éves volt.
Hárs Éva Veszprémben született, tanulmányait Budapesten végezte. Muzeológusi és művészettörténészi pályafutása is a fővárosban indult, élete és szakmai munkássága azonban – a Zsolnay-kerámia csábítására – Pécsett teljesedett ki, így igazi otthona a baranyai megyeszékhely lett.
A művészettörténész 1955-ben a Zsolnay-gyár gyűjteményének kezelőjeként kezdett dolgozni. Több mint 60 éven keresztül kutatta a gyár történetét, feldolgozta díszkerámia-termelését, a Zsolnay-kutatásban egyedülálló, mintegy 30 ezer adatos adatbázist hozott létre. Hárs Évának tizenhárom önálló kötete és mintegy száz tanulmánya jelent meg a 20. századi magyar képzőművészetről és a Zsolnay-kerámiáról.Kezdeményezte a Gyugyi-gyűjtemény Pécsre vitelét, majd Gyugyi Lászlóval kitalálója és rendezője volt az alkotásokból a Zsolnay Kulturális Negyedben látható kiállításnak.
Igazgatása alatt, 1969 és 1983 között vált a Janus Pannonius Múzeum országosan és nemzetközileg is jelentős szakmai központtá, ezzel egyidejűleg Pécs pedig múzeumvárossá. A művészettörténész irányításával jött létre a pécsi „Múzeum utca”, a Janus Pannonius Múzeum több magángyűjtő, kortárs alkotóművész, köztük Victor Vasarely adományával gyarapodott, és már az 1970-es években megélénkültek az intézmény kortárs európai képzőművészeti kapcsolatai munkájának köszönhetően. Támogatta ezenkívül a Pécsett élő kortárs képzőművészeket, publikációkkal, kiállítások rendezésével népszerűsítette őket, feldolgozta a Kossuth-díjas Martyn Ferenc festőművész életművét, több könyve között Martyn oeuvre-katalógusa is megjelent.
(Via MTI)
