Átadták Az év belsőépítésze 2017-2018 díjat Budapesten, a Pesti Vigadóban. Az idén 20 éves, magánalapítású elismerést Fülöp Krisztina kapta az Örkény István Színház belső átalakításáért.
A díjat Laki Péter, a Laki Épületszobrász Zrt. elnök-vezérigazgatója alapította 1998-ban azért, hogy elismerjék az akkori nehéz építőipari körülmények között is kimagasló teljesítményt nyújtó szakemberek munkáját. Az elismerés szakmai hátterét a kezdetektől a Magyar Építész Kamara belsőépítészeti tagozata adta.
Fülöp Krisztina nagyon szolid, méltóságteljes és izgalmas munkát végzett az Örkény István Színházban – mondta el Finta József Kossuth- és Ybl-díjas építész, a díjat odaítélő zsűri elnöke. Hozzátette: a színházi építészet nagyon különleges műfaj, mert a színház egyszerre középület és valamifajta misztérium helyszíne. Nem szabad, hogy az az építészeti munka túlcsevegje azt a játékot, ami a színházban zajlik – fogalmazott. A díjátadón Fekete György Kossuth-díjas belsőépítész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tiszteletbeli elnöke hangsúlyozta: Az év belsőépítésze díj nyerteseinek munkáira 20 éve a stiláris sokszínűség és az egységesen magas minőség jellemző.
A díj átvételekor Fülöp Krisztina úgy fogalmazott, hogy egy álma vált valóra az Örkény István Színház átalakításával.
A szakember munkáját nem először díjazta a szakmai zsűri, 2012-ben Glavanovics Orsolyával közösen nyerte el az elismerést a Manninger Villa átalakításáért.
Az eseményen Laki Péter hangsúlyozta: az elmúlt 20 évben a díj széleskörű támogatást vívott ki magának a szakma, a társadalom és a mindenkori kulturális kormányzat részéről is. Az év belsőépítésze díj renoméját jelzi, hogy a vezető építész tervező cím megszerzésekor ugyanolyan súllyal esik latba, mint az állami alapítású építészeti elismerések – emelte ki Hajnóczi Péter, a Magyar Építész Kamara elnöke.
A díjátadót szakmai konferencia és két belsőépítészeti kiállítás megnyitója kísérte a Pesti Vigadóban. A 20 éves Az év belsőépítésze díj és az Iparművészet a belsőépítészetben című tárlatok november 17-ig tekinthetőek meg.
Fülöp Krisztina 2000-ben szerzett diplomát a soproni Nyugat-Magyarországi Egyetem Alkalmazott Művészeti Intézetében okleveles építész tervezőművészként, belsőépítészként. 2000 és 2002 a Zoboki, Demeter és Társaik építésziroda munkatársa volt, 2002-től önálló tervező, a Komp Design Stúdió megalapítója, vezető tervezője. 2015-től külsős óraadó a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Építészeti Intézetében. 2012-ben Glavanovics Orsolyával együtt elnyerte Az év belsőépítésze-díjat a Manninger Villa belsőépítészeti kialakításáért, 2017/2018-ban pedig önállóan az Örkény Színház nézőterének felújításáért. Jelenleg a kaposvári Csiky Gergely Színház rekonstrukcióján dolgozik.
Az Örkény Színházban végzett munkájáról így vall:
„Az Örkény Színház épületét Gerlóczy Gedeon tervezte az 1930-as évek végén, egy mozi számára, de hamarosan a Madách Színháznak, majd a Madách Kamarának adott helyet. Az épület több, kisebb-nagyobb belső átalakításon esett át, jelenlegi fő motivációja a komfort növelése volt, a hangosan nyikorgó székek cseréje, és a széksorok közötti beközlekedés normalizálása. Mivel épületszerkezeti következmények nélkül nem lehetett a székek távolságán változtatni, az átalakítás volumene megnőtt, és lehetőség nyílt nagyobb víziók megvalósítására is: a teljes alaprajzi rendszer átértelmezésére, valamint a láthatósági problémák és az akusztikai élmény javítására is (mindeközben visszatértünk a Gerlóczy-féle eredeti alaprajzhoz, a nézőtér és a közlekedők kapcsolatát tekintve). Az Örkény felvállaltan drámai, prózai színház. A közegében megnyilvánuló belsőépítészet sem lehet díszítő jelleggel jelen, kizárólag csak ennek az erős színházcsinálási ideológiának és kommunikációnak a támogatójaként.
A varázslat úgyis a színpadon történik, „vagyis leginkább a nézők fejében”, ahogyan erre Mácsai Pál igazgató rávilágított a beszélgetéseink alkalmával.
Ennélfogva tehát a tér, amelyben mindez történik, nem lehet több, mint egy semleges közeg, amely minden részletében „csak” funkcionális. Természetesen arra törekedtünk, hogy jól végezzük a dolgunkat, és én hiszek abban, hogy a jól működő dolgok szépek. A jól kigondolt csomópontnak esztétikai értéke is van, és a jó design elsősorban a gondolat minőségében rejlik. Az alázat, amivel a feladat teljesítéséhez fogtunk, nem zárja ki a játékosságot sem. A székek kárpitja pontosan megtervezett, finoman hangolt kompozíció, a bele hímzett széksorszámhoz a cérnákat hosszasan válogattuk, hogy azt, illetve azokat a tónusokat találjuk meg, melyek a három különböző tónusú kárpit színén azonosnak tűnik. Ehhez pedig különböző színű cérnákra volt szükség! Maga a szék is számos elemében személyre szabható volt, több körben készültek mintadarabok, míg a végleges állapotában megállapodtunk. A bejárati tér egy korábbi fázisban újult meg, az alapvetően letisztult, kortárs felütés és a nézőtéri átalakítás mozgatói azonosak.
A megérkezés körülményei a napi rutinban többnyire a „beesés az utolsó pillanatban”, ezért a fogadó tér elsődleges feladata elszakítani bennünket a napi problémáinktól, hogy aztán a folyosókon végig vezetve, ahogy a fal fehér színe finoman átszíneződik sötétszürkévé, úgy érkezzünk meg mi is, készen az előadás befogadására. A nézőtér sötétszürkében tartott terében a színpadé a főszerep.
Minden eszköz azt szolgálja, hogy az előadás olyan erővel tudjon hatni, ahogyan azt az alkotók eltervezték.
A minőség közvetítésére az anyagok megjelenésének finomságát hívtuk: a pilléreken és a beközlekedő folyosókon a tapéta finom struktúrája nyers, szépen szőtt vásznat idéz, a közlekedő külső karéján a sötétedő színátmenet saját, egyedi tervezésű. A nézőtéri pilléreken megjelenő ezüst szín összecseng a székkárpitokon finoman megcsillanó hímzéssel (székszám) és a padlóba integrált acél számokkal. A fali panelek és a bejárati ajtók anyagában színezett fekete MDF-ből készültek, melyek 5 glossos fényezéssel nyerték el végső felületüket, így nagyon elegáns héjat képeznek a térben. Az akusztikai körülményeken sokat javított, hogy a korábbi padlószőnyeg helyett kemény felület (beton) lett a járófelület. A falburkolatokat is mi terveztük, az akusztikus követelményeknek megfelelően a perforációval operálva. Minden egyes panel egyedi. A kicsit kopoltyúszerűen nyíló panelek éleibe rejtett világítás olyan extra elem, amit a szcenika is használni tud. Az oldalfali panelek hangelnyelő felületek, míg a színpadnyílás mellettiek diffúzorok, ez az eltérő funkció teljesen új megjelenést kívánt.
Egyik kedvenc részfeladatunk ennek a mintázatnak a megtervezése volt. Az anyaghasználat őszintén felvállalja a természetét: a közlekedők és a nézőtér lépcsőinek is fém homloklapja és fém lábazata van, de a beton minősége és a tapéta finomsága miatt mégsem indusztriális az összhatás, inkább friss, kortárs. A falakon megjelenő infografika is a lehető legegyértelműbb, legtömörebb jelekkel kommunikál. Ugyanazzal a betűtípussal éltünk, mint a székekbe hímzett számoké. A tér minden részletét igyekeztünk egységében megoldani, hogy a végeredmény egyszerűen „csak” szép lehessen.”
Az év belsőépítésze-díj kapcsán Fülöp Krisztina elmondta: fontosnak tartja, hogy minden évben tapasztalt és elismert szakemberek ítélik oda az elismerést az arra legérdemesebbnek tartott alkotó számára.
(Via Magyar Belsőépítész Egyesület, MTI)
