„Ez a hónap az ünnep.” Ezzel a kurta, de annál szabatosabb mondattal indította hajdan December című írását Márai Sándor, a lényeg kedvéért kivételesen minden stílusművészetet mellőzve, s mindössze tényszerűen állapítva meg azt, amit egyébiránt tekintélyre való hivatkozás nélkül is valamennyien érzünk és tudunk: a karácsony és annak várása — ami persze már maga is ünnep — egészében betölti az esztendő utolsó hónapját.
Ha templomok vagy éppenséggel bevásárlóközpontok helyett a koncerttermeket járjuk ilyenkor, az ünnep itt is uralja a programot — és a lelkeket. Ezt, tehát az ünnep, pontosabban a karácsonyi ünnepkör huzamos és univerzális varázsát bizonyítja a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem december 1-jei estje is — még ha első pillantásra netán a felekezetikulturális különbségek tűnnének is a szemünkbe.
A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg.
A kereszténység nyugati és keleti ágában ugyanis forma szerint másként, más szertartásokkal, és ami bizonnyal még látványosabb: más naptári menetrend szerint zajlik le évről évre ez a vallási főünnep és előzményeinek sora. Így az ortodox karácsony január 7re esik majd, ami jókora csúszás ugyan, ám a lényegen éppúgy nem változtat, ahogyan a szertartásrend eltérései sem. A karácsony előtti negyedik vasárnap, másként a Szent András apostol emléknapjához legközelebb eső vasárnap, vagyis az advent kezdete idén december elsején érkezik el. Az eljövetel eljövetelét két kiváló együttes, a Liszt Ferenc Kamarazenekar és a Cantemus Kórus, két tehetséges énekesnő, Zemlényi Eszter és Balogh Eszter, valamint két pompás hangszeres művész, Fassang László és Pálfalvi Tamás köszönti adventi és karácsonyi kórusművekkel és a barokk zene három legnépszerűbb mestere, Bach, Vivaldi és Händel műveivel.
Kövesse élőben a koncertet ide kattintva!
A program mellett mindazonáltal valamiképpen már maguk a közreműködő muzsikusok is az ünnep szellemiségét képviselik. Legnyilvánvalóbban a két nagy múltú együttes, hiszen a Liszt Ferenc Kamarazenekar csakúgy, mint a Cantemus Kórus a közösségteremtés és (ami ennél is nagyobb teljesítmény) a közösség éltető fenntartásának csodája, olyan művészek egymás munkáját folytató erőfeszítéseinek köszönhetően, mint a nyíregyházi kórus élén ma is együtt munkálkodó apa és fia, azaz Szabó Dénes és Szabó Soma, vagy a világhódító kamarazenekar korszakos vezetője, Rolla János, és mai koncertmestere, Tfirst Péter. Azt pedig, hogy a Müpa orgonaprogramjainak spiritus rectora, Fassang László miként teremt játékával ünnepi légkört, aligha kell hosszasan ecsetelni! Végül a fiatal trombitás, Pálfalvi Tamás hétköznapi realitásokra, azaz a fizikai lehetőségekre rácáfoló produkciója maga az egyszeriség ajándéka, az ünnep varázslata.
