Az első magyar nyelvű összefoglaló munkaként a terület átfogó bemutatását tűzte ki célul a Műtárgyhamisítás magyar szemmel – Ocsút a búzától című tanulmánykötet, amelyben művészettörténészek, restaurátorok, újságírók és jogászok segítenek eligazodni a műtárgyhamisítás világában.
Ez a kötet egyfajta „kalauz az árnyékos oldalhoz”, amelyben 14 szerzőtől 18 tanulmány tekinti át a műtárgyhamisítás gyakorlatát, jellegzetes példáit, valamint a jelenség elleni fellépés eszközeit – mondta el a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZNTH), a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT), az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) és a Kieselbach Galéria által megjelentetett kötet keddi budapesti sajtóbemutatóján a HENT alapítója. Bendzsel Miklós hangsúlyozta annak fontosságát, hogy „legyen egy olyan repertórium, amely a kortárs tudást összefoglalja”, a közös tudás ugyanis visszaszoríthatja a műtárgyhamisítás jelenségét, tisztább műtárgypiacot hozhat létre. A kötet ezért hasznos információkat ad a művészettörténészek, galeristák, a hatóságok képviselői és a jogalkotók számára egyaránt – jegyezte meg. Mint kiemelte, a Kieselbach Galéria évtizedek óta dokumentálja a bevitt hamis anyagot, ezt a bőséges archívumot pedig a galéria a kötet rendelkezésére bocsátotta.
Bendzsel Miklós elmondása szerint a tanulmánykötet kereskedelmi forgalomba nem kerül, de Magyarország összes profilba vágó könyvtárába és oktatási intézményébe eljuttatják, majd a tervek szerint az év második felétől online is elérhető lesz.
Pomázi Gyula, az SZTNH elnöke hangsúlyozta, hogy kiemelten fontos kiadványról van szó, amelyben „benne van minden, amit a műtárgyhamisításról tudni érdemes”. Kármán Gabriella, az OKRI kutatója elmondta: a kötet bepillantást nyújt nevezetes magyarországi és nemzetközi műtárgyhamisítási esetekbe is, valamint más országok hamisítás elleni eszközrendszerét is bemutatja. Fontos ugyanis ismerni mind a híres egyedi eseteket, mind a trendeket.
Kieselbach Tamás művészettörténész felidézte, hogy az általa vezetett galériába az elmúlt évtizedekben óriási mennyiségű hamis műtárgyat vittek be eladásra, ezek összesített aukciós értéke mintegy 9 milliárd forint lett volna. Azért van ennyi hamisítvány, mert sikeres a magyar műtárgypiac – szólt a jelenség másik oldaláról a galerista, hozzátéve: a hamisítást elősegíti, hogy igen kevés magyar festőről jelent meg átfogó életmű-katalógus, valamint hogy megszűnt a műtárgybírálat rendszere.
Einspach Gábor igazságügyi műtárgyszakértő egy Rippl-Rónainak tulajdonított képről tartott előadást, bemutatva azokat a módszereket, amelyekkel felismerhető egy hamisítvány. Elmondása szerint sokszor a korábbi eredetiségi bizonyítványok, kiállítási szereplések sem teszik teljesen bizonyossá, hogy eredeti műről van szó, a stílusjegyek, a képfelület, a festésmód vizsgálata, valamint olyan technikai eszközök használata, mint a röntgen azonban a szakember számára már elárulják, hogy hamisítvány-e a kérdéses alkotás. Molnos Péter művészettörténész eredeti és hamis Aba-Novák-festményeket bemutatva felidézte, hogy Aba-Novák Vilmos munkáit már a festő életében, a harmincas években elkezdték hamisítani, és most is rengeteg hamis kép bukkan fel tőle a műtárgypiacon.
A műtárgyhamisítás egyrészt megkárosítja a jóhiszemű vevőket, de ami még rosszabb: a hamisított művészek életművét is lejáratja.
A 300 oldalon több száz képet tartalmazó tanulmánykötet szerkesztői Bendzsel Miklós, Kármán Gabriella és Emőd Péter műkereskedelmi szakíró, művészeti vezetője Rieder Gábor voltak.
(Via MTI)
