A járvány terjedése miatt a nyilvános istentiszteletek is felfüggesztésre kerültek, csupán az internetes közvetítések segítségével lehetséges a szertartásokon részt venni. Nálunk a közmédia emiatt még több vallási műsorral jelentkezik, és más országokban is hasonlóképpen próbálják meg kihozni a legjobbat az aktuális helyzetből. De mi lesz idén a kereszténység legnagyobb ünnepével, a húsvéttal és a hozzá kötődő csodás orgonaművekkel?
A koronavírus terjedése miatt a templomok ugyan nem zárnak be, de a nyilvános misék március 22-től, azaz nagyböjt negyedik vasárnapjától szünetelnek. A híveket arra kérik, hogy az otthonaikban, tévén, rádión, interneten keresztül kapcsolódjanak be a misékbe, szertartásokba, hiszen azokat a papok továbbra is megtartják.
2020-ban a húsvét április 12-13-ra esik, azt viszont most még nem tudhatjuk, hogy ekkorra már túl leszünk-e a járványon. Pedig a húsvéthoz – templomon kívül és belül egyaránt – számos közösségi szokás és rituálé kapcsolódik.
A húsvét mozgó ünnep, melynek időpontját 325-ben a niceai zsinat a tavaszi napéjegyenlőséget (márc. 21.) követő holdtölte utáni első vasárnapban állapította meg. Így a húsvét március 22-e és április 25-e közötti időre eshet. A húsvétvasárnapot megelőző virágvasárnappal kezdődik a húsvéti ünnepkör, ezt követi a nagyhét, húsvétvasárnap, húsvéthétfő és végül fehérvasárnappal zárul.
A virágvasárnappal kezdődő és húsvét ünnepében kiteljesedő nagyhét az egyházzenei szolgálatot végzők számára mindenkor az év legfontosabb feladata volt. Szertartásrendje eltér az év rendes menetétől, ősi énekanyagát és a hozzá csatlakozó többszólamú tételeket, népénekeket, orgonazenét az énekesek, hangszerjátékosok különös figyelemmel, művészi tudásuk legjavát nyújtva adták elő. A zeneszerzők a zenetörténet valamennyi korszakában a legnagyobb gonddal, a régi hagyományokat tiszteletben tartva komponálták meg a nagyhéten elhangzó műveiket.
Olvasta már Orgonablogunk cikkeit?
Reményeink szerint idén is megszólalnak majd a templomok orgonái, kórusai és zenekarai, ha azonban erre nem lesz lehetőség, ünnepi hangulatot teremthetünk az interneten fellelhető felvételekkel is:
A népszokásokban az ősi hiedelemvilág szimbolikus mozzanatai mellett szerepet kap a templom és a különféle szertartások rendje is. Egy 1665. évi vallomás például elmondja, hogy „… az is régi bévött törvényünk, hogy minden húsvét napján határt kerülénk, azaz processiót járánk”. A Székelyföldön a római katolikus vidékeken még a századforduló táján is szokásban volt, hogy a legények és fiatal házasok a templom megkerülése után végigvonultak a falun énekelve, kántálva, imádkozva, majd megkerülték a határt, miközben bő termő esztendőért, békéért imádkoztak. Országszerte szokásban volt az is a római katolikus vidékeken, hogy húsvétkor hajnali keresztjárást vagy Jézus-keresést tartottak, amely után többfelé a patakra mentek mosakodni, hogy frissek, egészségesek legyenek.
Számtalan hiedelem fűződik húsvét vasárnapján szentelt ételekhez is, amelyeket például Zalában a nagyszombati körmenetre is magukkal vittek. Mint sok szentelményt, ezek maradékait is mágikus tárgyként használták. A szentelt sonka csontját kiakasztották a gyümölcsfára, hogy sokat teremjen. Az Ipoly mentén egy-egy szentelt tojást – hasonlóan a karácsonyi almához – ketten ettek meg, hogy ha eltévednek, jusson eszükbe, kivel ették a húsvéti tojást. Köszöntő szokások is ismeretesek húsvétkor. Második napján, hétfőn, a városokban is szokásos a húsvéti locsolás. Ezen a napon és fehérvasárnap – húsvét vasárnapját követő vasárnap volt szokásban a komatálküldés is. Az Ipoly mentén a leányok ilyenkor azoknak a legényeknek küldtek tojást, akik farsangkor táncba vitték őket.
Úgy tűnik, mindrről idén le kell mondanunk.
(Via Néprajzi Lexikon)
