A mozinézők többek között a Prospero könyvei, A másik Boleyn lány, a Kémek hídja, a Dunkirk, A barátságos óriás, a Ready Player One című filmekből ismerik Mark Rylance-t, aki idén nyáron Semmelweis Ignácot játszotta volna az egyik legjelentősebb angol színházban. A premier a pandémia miatt egy évet tolódik.
Mark Rylance mögött jelentős színházi karrier áll, jó néhány West End- és a Broadway-sikerrel, több Olivier- és Tony-díjjal. 1995 és 2005 között a Globe Színház művészeti vezetője volt.
Mark Rylance azt mondja, úgy érezte, „el kell mesélni annak a magyar zseninek a történetét, aki először gondolkodott a kórházi higiéniáról”. Fogalma sem volt, ki az a Semmelweis Ignác, de egy könyvkiadó barátja a kezébe adta Louis-Ferdinand Céline 1936-os Semmelweis: egy kitalált életrajz című kötetét. A színész megkereste Tom Morrist, az egyik legfontosabb angol színház, a bristoli Old Vic művészeti vezetőjét – aki olyan sikerprodukciók mögött áll tanácsadó-fejlesztőként, mint a War Horse -, majd közösen vették fel a kapcsolatot Stephen Brown drámaíróval.
A színész leszögezi, a darab nem arról szól, hogy Semmelweis Ignác zseni volt, aki két évtizeddel Joseph Lister vagy Louis Pasteur előtt rájött a higiénia fontosságára, illetve a kórházi fertőzések okára. A történet középpontjában az áll, ahogyan egy lázadó köré kellenek emberek, akiknek a segítségével az üzenet továbbadható. Semmelweis dühös volt, hogy nem értették, de az is érthető, hogy a bécsi Allgemeines Krankenhaus (közkórház) orvosai ellenálltak neki, hiszen azt állította, hogy kollégái embereket ölnek. Nem tudta rávenni őket arra, hogy rendszeressé, protokollá váljon a kézmosás, a kórtermekben és szülőszobákban meghalt és akaratlanul, tudatlanságból megölt betegek pedig árnyként kísértették.
Az előadás próbái elindultak, de a járványhelyzet miatt megszakadtak, így a bemutató 2021-re tolódik. „Céline nagyon pontosan megmutatja, Semmelweis milyen megszállottan dolgozott. Az érzelmek vezérelték. Manapság a racionális viselkedést tartjuk sokra, de ezt a briliáns elmét a tűz, a hév vitte előre. Azt tanultam meg ebből a történetből, hogy hagyni kellene magunkat, hogy az érzelmeik irányítsanak. Ha ez utóbbi miatt rekesztünk ki embereket, lehet, hogy valami fontosat nem veszünk észre” – összegezte Mark Rylance Semmelweis sorsának tanulságát.
