A Hagia Sophia mecsetté alakítsa ellen tiltakozott az UNESCO, az Európai Unió, az amerikai, az orosz és a görög kormány, de Erdogan elnök nem gondolta meg magát. „Mindenki nézeteit tiszteletben tartják, még ha nem is értenek egyet, de határozottan elítélik azokat a megjegyzéseket, amelyekkel beleavatkoznak Törökország szuverén jogaiba” – érkezett a reakció a török részről. Most egy újabb világhírű bizánci műemlék jutott hasonló sorsra: az isztambuli Khóra (Chora)-templom.
„A két épület sorsa nagyon hasonlóan alakult. Eredetileg mindkettő ortodox templomnak épült a bizánci korban, majd az oszmánok mecsetté alakították őket, bár a Khóra-templomot nem azonnal, Konstantinápoly elfoglalása után, mint a Hagia Szophiát, hanem néhány évtizeddel később, 1511-ben Kariye-dzsámi néven. A belső tér mozaikjait és freskóit akkor a vallási előírásoknak megfelelően levakolták. Az egykori templom 1945-ben lett múzeum, és 1948 és 1959 között a Byzantine Institute of America gondos kutató és restaurátori munkával feltárta az évszázadokig eltakart műalkotásokat.”
A Hagia Sophiában július 24-én tartották meg az első muszlim vallási szertartást, akkor egy függönnyel takarták el a mozaikot. A konzervatív sajtóban ennek ellenére emlegetni kezdték azt a teljesen megalapozatlan elméletet, hogy a mozaikok nem is eredeti alkotások, hanem az 1930-as években készítette őket Thomas Whittemore, a Byzantine Institute of America szakembere, akit az Atatürk vezette kormányzat megbízott a Hagia Szophia restaurálásával. Ez a legrosszabb esetben akár hivatkozási alapul is szolgálhat az eltávolításukhoz.
A Khóra-templomot 2013 óta restaurálták, csak korlátozottan lehetett látogatni. A nagyszabású projektet kifejezetten a nagyértékű freskó- és mozaikegyüttes megóvása érdekében indították el, és a legjobb nemzetközi szakértők bevonásával folyt a munka, ami mostanra készült el – csakhogy közben augusztus 21-én Erdogan elnök rendeletet adott ki, amelyben megnyitotta a mecsetet a hívők előtt, a múzeumot pedig megszüntette.
Az eredetileg kolostortemplomnak épült Khóra-templom jóval kisebb, mint „sorstársa”, az Agia Sophia, belső tereit viszont olyan lenyűgöző gazdagságú és minőségű freskó- és mozaikegyüttes díszíti, hogy joggal nevezik a bizánci művészet Sixtus-kápolnájának. A világ egyik leghíresebb bizantinológusa azt írta róla: „A Kariye-dzsámi a késő bizánci művészet legjobb fennmaradt példája.”
És hogy mi lesz azokkal a kincsekkel, amik itt találhatók? A török kormány mind a Hagia Sophia, mind a Khóra esetében azt hangsúlyozza, hogy semmilyen kulturális érték nem sérül a mecsetté alakítással.
(Via Index)
