Az államalapítóról született színpadi művek legismertebbje Szörényi Levente és Bródy János rockoperája, de István királysága nem csupán egyetlen darab témája.
Az első jelentősebb színdarabot Első István király címmel a sokoldalú, a drámaírás mellett színészként, politikusként és publicistaként is működő Dobsa Lajos írta 1861-ben, amit később Erkel Ferenc librettistája, Váradi Antal használt fel a zeneszerző utolsó, 1885-ben bemutatott operájához. Az öt felvonásos tragédia alaphelyzete: István szeretné átadni a trónt, amin fiát, Imrét szeretné látni, de bejelentette rá igényét Orseolo Péter is. A darabban Péter megöli Imrét úgy, hogy elhiteti az Imrébe reménytelenül szerelmes horvát királylánnyal, hogy egy adag bájital majd segít az érzelmek megváltoztatásában. Crescimira azonban nem sejti, hogy az üvegcsében méreg van… István látja az ország nehéz helyzetét, a trónra törőket és az anarchia veszélyét, s az emberekben nem bízva Istenhez fordul, halála előtt pedig egy látomásban feltárul előtte a kereszténnyé váló ország jövője.
Sík Sándor István király című 1930-as három felvonásos tragédiája 1038. augusztus 15-én játszódik, amikor Nagyboldogasszony ünnepére készülnek Fehérváron. A király haldoklik, főembere, Buda egyszerre imádkozik Szűz Máriához és könyörög a pogány istenekhez, az udvarban pedig az a fő kérdés, ki legyen az új király, Orseolo Péter vagy Aba Sámuel. István velük szemben a folytonosság jegyében Vazulnak adná át a koronát, ugyanakkor a teljesíthetetlent, az önfeladást kéri tőle. Vazul nemet mond, de megvakítását – hasonlóan Dobsához – nem István rendeli el. (Dobsánál Péter szolgája működik amolyan bérgyilkosként, Síknál Péter a tettes.) A darabból a Színházi adattár 1933 óta hat premiert listáz.
Sík Sándor drámája itt érhető el.
Szabó Magda kétrészes történelmi játékának címe, az Az a szép, fényes nap, egy pogány dal kezdő sora, ami fel-felhangzik a műben. 994-ben járunk, a Vajk megkeresztelése előtti napon vagyunk Esztergomban. Az 1975-ben írt, egy évvel később a Nemzeti Színházban bemutatott darabban nem elsősorban a kereszténység és pogányság között feszülő ellentét a fontos, mint inkább az olyan kérdések, mint az egyéni érdek és vágy, illetve a közérdek és a kötelesség, a különböző generációk – nem csupán apák és fiúk, de nagyapák és unokák – más világszemlélete, a múltbeli sérelmek, a jelenbeli továbblépés és a jövőbeli lehetőségek. Géza, aki jelentős szerepet játszott az országot érintő változásokban, megretten attól, hogy fia, Vajk másképp, másféle távlatokban gondolkodik, nem a látszat és a reálpolitika kedvéért, hanem mély és őszinte hit miatt választja a kereszténységet. Valójában az ő tragédiáját látjuk: nem a fejedelemként, hanem apaként érzi kudarcot, hiszen úgy érzi, elvesztette gyerekét. A darabot eddig nyolc alkalommal mutatták be, legutóbb a székesfehérvári Vörösmarty Színházban.
Szabó Magda darabja itt érhető el.
Az István, a király szerzőit és az ősbemutató előadóit sokan kapásból felsorolják, de azt valószínűleg kevesen tudnák azonnal megmondani, melyik irodalmi mű képezte a rockopera alapját. Segítünk: Boldizsár Miklós 1981-es Ezredforduló című alkotásáról van szó, ami műfaját tekintve opera prózában, konfliktusa pedig az István és nagybátyja, Koppány közötti ideológiai harc. Ebben a drámában nem csupán a két potenciális vezetőt, a hozzájuk közelállókat, a családtagok és más tanácsadókat ismerjük meg, hanem a színdarabokban oly fontos staffázst, a kontextualizáló hátteret, a haszonelvű nemeseket és az ugyanezen az alapon működő népet is megismerjük. Az is izgalmas szemléletváltás az addigiakhoz képest, hogy István úgy látja, királyként az országnak a békét Istennel, de nélküle, azaz csak magára támaszkodva hozhatja el.
Boldizsár Miklós darabja itt érhető el.
1984-ben írta Ratkó József a Segítsd a királyt! című darabját, amit a történelmi időzavar drámájának nevezett, s egy évvel később 1985-ben így magyarázta: „Az új ideológia, a kereszténység – idegen segítséggel – már győzött; intézményrendszere zavartalanul műkődik, sokszor az istváni akarat ellenére is. Nincs múlt, mert a magunkkal hozott pogány időt a keresztény Europa sem befogadni, sem asszimilálni nem tudja. S ekkor, 1031-ben meghalt Imre herceg, a kisebbik király, aki az istváni mű egyedüli jó folytatója lehetne. S ezzel megkérdőjeleződik a jövő.” A történet ekkor és 1038-ban, István halála előtt játszódik. Megismerjük a király életének tragikus momentumait: fia halálát, amiért Gizella őt hibáztatja, és azt, hogy tapasztalnia kell, a keresztény hitet sokan csak színből követik. István minden privát veszteségében Istenhez fordul, de amellett, hogy reálpolitikusként viselkedik – és ezért gyötri a bűntudat -, az ország érdekében is az ő segítségét kéri. A drámát eddig öt produkcióban tűzték műsorra határon innen és túl.
