A Kossuth-díjas költő Pécs város díszpolgára, a Jelenkor folyóirat főmunkatársa volt.
Bertók László 1935-ben született a Somogy megyei Vésén, paraszti családban. Mivel egyetemre nem vették föl, 1955-ben postai tisztviselő lett Marcaliban. 1955 augusztusában verseiért államellenes izgatás vádjával börtönbe került, ennek történetét Priusz (1994) című prózai művében adta közre. 1959–1963-ban elvégezte a pécsi tanárképző főiskola magyar–történelem szakát, 1970–1973-ban a budapesti ELTE könyvtáros szakát. 1965 óta Pécsen élt, 1977-től a Pécsi Városi Könyvtár igazgatója, később főmunkatársa volt, 1998-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja volt.
Első versei 1953-ban jelentek meg a pécsi Dunántúl című folyóiratban. Fiatal költőként szellemi kapcsolatot tartott Fodor Andrással, Takáts Gyulával, Csorba Győzővel. A „priusz” miatt igen későn, 1972-ben jelent meg első önálló verseskötete, a Fák felvonulása. Korábban a Lengő fényhidak (1964) három szerzős – Makay Idával és Galambosi Lászlóval közös – antológiában közölték. Második önálló kötetére, az Emlékek választására (1978) is sokáig kellett várnia. Közben irodalmi életrajzot írt Csokonai Vitéz Mihályról és Vörösmarty Mihályról, 1984-től hasznos bibliográfiai munkákat tett közzé.
1986-ban a Magyar Írók Szövetsége Választmányának tagjává választották, itt 1995-ig volt választmányi tag. 1988-ban a Somogy Megyei Tanács Művészeti Díjával jutalmazták, 1989-ben pedig a Furkálja a semmit a szó című verséért Robert Graves-díjjal tüntették ki. 1992-ben a Magyar Írószövetség Elnökségi tagjává választották, de a tisztségről egy év múlva lemondott. 1995-ben 60. születésnapja alkalmából a köztársasági elnök A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével tüntette ki. 1996-ban ment nyugdíjba a Pécsi Városi Könyvtárból. 1998-ban a Digitális Irodalmi Akadémia tagja lett.
2004-ben szülőfaluja, Vése díszpolgárává választották. 2005-ben, 70. születésnapja alkalmából jelent meg Platón benéz az ablakon. Versek 1954–2004 című verseskötete, majd a Duna Televízió bemutatta a születésnapjára készített Hazulról haza. Versfilm Bertók Lászlóról. című portréfilmjét.
Bertók László költészetéről gazdag szakirodalom szól. Emlékezetes esszéket írt róla Ágh István, Tandori Dezső, Domokos Mátyás, Margócsy István; kötetnyi elemzést publikált Széles Klára és Csűrös Miklós; monográfia értékű „beszélgetés és tanulmány”-kötetet jelentetett meg Nagy Imre. 2005-ben Talán a kérdezés… címmel, Ágoston Zoltán válogatásában és előszavával jelent meg kötet a róla szóló írásokból.
(Via Wikipedia, 444.hu)