A Manó Swing formációt Jéger Dorottya és Boros Gábor álmodta meg, akik a Nana Vortex zenekarban is együtt dolgoznak. Gábor gyakorló apukaként először kislányának zenésítette meg Weöres Sándor verseit és innen jött az ötlet, hogy olyan gyerekzenekari produkciót hozzon létre, amelynek hallgatása nemcsak a gyermekeknek okoz örömöt, de a felnőtt fülnek is jól esik. Dorka, aki zenepedagógusként és zeneterapeutaként is dolgozik gyerekekkel, örömmel csatlakozott Gáborhoz és elkezdték megzenésíteni híres magyar költők gyerekverseit, melyek közül Weöres Sándor Regélő és Nemes-Nagy Ágnes Labda című versét már be is mutatták a közönségnek.
A zenekar neve a Manouche Swing zenei sítlusból ered. A Manó tehát szójáték, de elsősorban a gyerekek kedves becézése, egy mesebeli alak, akihez a gyerekek tudnak kapcsolódni.
A formáció nagyon fontosnak tartaja a zenei nevelést, hiszen a gyermekek első, ösztönös megnyilvánulási formája zeneiséget rejt magában, hangok által kommunikálnak. A zene számos pozitív hatással van a fejlődésükre, mindennapi életükre, beleértve a zenehallgatást is.
A dalok szövegei olyan gyerekversek, melyeket keresztül a Manók tanulhatnak az évszakokról, az állatokról, a világ szépségeiről. A gyerekirodalom által erősítik értékteremtő és értékmegőrző szándékukat.
Vallják, hogy a zene és a gyermek kapcsolata egy különleges csoda, amit, ha megfelelően ápolunk színesebb és teljesebb lesz.
Közösségi oldalukon rendszeresen tematikus tartalmakat osztanak meg a követőikkel, céljuk egy közösség megteremtése, ahol a zenei nevelés, a rajzolás, mozgás és a mesehallgatás ugyanolyan fontos szerephez jut, mint a zenehallgatás, segítve a különböző tevékenységek összekapcsolásának lehetőségét és elősegítve azt, hogy ezáltal a Manók csodás belső világa kinyíljon.
Harmadik daluk október közepén fog megjelenni.
Addig is, hallgassátok meg a Nemes-Nagy Ágnes: Labda című verséből készült dalukat:
