Bán János Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész, a Katona József Színház alapító tagja, a cseh és szlovák nyelvterületek egyik legnépszerűbb külföldi színésze 1955. október 4-én született Győrben.
Tizennégy évesen szülővárosában, a Kisfaludy Színházban jelentős szerepet alakít a Musa Dagh negyven napja című darabban. A bemutató időpontja: 1970. április 3. Az előadást Várady György rendezte. A színlapon szerepelt – többek között – Nagy Attila, Herendi Mária, Magda Gabi, S. Tóth József, Patassy Tibor és Solti Bertalan neve is.
1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, Horvai István és Kapás Dezső növendékeként. Első szerződése a Pécsi Nemzeti Színházhoz köti. Egy szezonnal később már a Győri Kisfaludy Színház tagja. Egy stúdiószínházi előadáson mutatkozott be a győri közönségnek. Nádas Péter, Takarítás című darabjában nyújt emlékezetes alakítást. A kisalföldi városban szerepel először Hrabal-műben. A Bambini di Prága című produkcióban Nullicseket, a festőt alakítja.
1982-ben egyik szereplője, Salamon Suba László főiskolai vizsgarendezésének, a Stílusgyakorlatoknak. Az ekkor alakult Katona József Színház a darabot műsorára tűzte. A bemutató 1982. október 23-án volt. 1987. január 29-ig százkilencvenhét alkalommal láthatta a Katona közönsége.
Az 1982/83-as szezonban a szolnoki Szigligeti Színház színlapjain találkozhatunk nevével. Többek között, Fejes Endre Vonó Ignác című művében a címszerepet játszhatta el, amiért vidéki színészként a legjobb férfialakítás díját is megkapta.
1983-tól szerződtetett művésze lett a Katona József Színháznak. Ilyen státuszban először a Spiró György Imposztor című darabjában láthatta a nagyérdemű. A Katonával öt világrész, számos országában vendégszerepelhetett, többek között a nagy szériát megélt: Három nővér, az Ivanov szereplőjeként.
A Katona József Színházban emellett olyan szerepekben láthatták a nézők, mint A játékos (Játékos), A revizor (Hlesztakov), A mizantróp (Clitandra), a Roberto Zucco (Roberto Zucco), a Rosencrantz és Guildenstern halott (Guildenstern), a Cseresznyéskert (Jepihodov), a Művészet (Marc), A vihar (Trinculo), a Szent György és a sárkány (Batrach), a Barbárok (Golovasztyikov), a Mesél a bécsi erdő (Kapitány), A kétfejű fenevad (I. Lipót császár), a Cigányok (Orvos), a Faust I-II. (több szerepben), a Portugál (Csipesz), a Borisz Godunov (több szerepben) vagy A nők iskolája (Chrysalde). Jelenleg A mi osztályunk (Zygmunt), A borbély, az Ürgék, A Platonov (Glagoljev) és A császár című darabokban játszik.
Szerepet kapott az 1984. május 31-én bemutatott, Jiří Menzel által rendezett darabban, a Szarvaskirályban. A világhírű rendező – ezt követően – meghívta Az én kis falum című film főszerepére (Otík). A film Oscar-díj jelölésig jutott, a legjobb külföldi film kategóriában. A művész ezt követően számos csehszlovák, a rendszerváltás után szlovák filmben kapott szerepet. A nyelvterület egyik legismertebb, legnépszerűbb külföldi művésze. 2011. március 13-án Prágában Trebbia Európai Díjjal tüntették ki. A laudációt Jiří Menzel tartotta. 2011 júniusában Életműdíjjal – A színészi küldetés díjával (Actor’s Mission Award) tüntették ki Szlovákiában, a trencsénteplici Art Film Festen.
Mozi- és tévéfilm-, valamint sorozatbeli szereplésének a száma meghaladja a százat. Olyan alkotásokban találkozhatunk a nevével a stáblistán, mint a Falfúró (ennek főszerepéért 1986-ban megkapta a Játékfilmszemle díját), a Hajnali háztetők, a Sztálin menyasszonya, a Csajok, a Presszó, a Sorstalanság, az Ihlet, az Argo 2., a Liza, a rókatündér, A falu jegyzője, a Tanmesék a szexről, Az apostol, A színésznő, az Átok vagy az Egyszer volt Budán Bödör Gáspár.
1987-ban Jászai Mari-díjjal tüntették ki, 1997-ben érdemes művésszé választották. 2004-ben Moszkvában megkapta a Rinaldo című filmben Rezső szerepéért a legjobb férfialakítás díját. 2008-ban Brighella-díjjal, 2010-ben Arlecchino-díjjal, 2011-ben Ivánka Csaba-díjjal jutalmazták.
(Via Wikiwand, Deszkavízió, MTI)
