Vincent van Gogh fivére, Theo rendre felbukkan a festőről szóló írásokban. Kapcsolatuk mindkettejük életét meghatározta, sőt még Theo özvegyéét is, aki megismertette a világgal Vincent művészetét. Kevesebb szó esik azonban arról, hogy a Van Gogh családban három lány is nevelkedett. Hamarosan megjelenő levelezésükből az ő életükkel is megismerkedhetünk.
Vincent (1853-1890) közeli barátok híján szoros kapcsolatot ápolt a családjával, különösen Theóval. A hat gyerek közül a festő volt a legidősebb. Őt követte a sorban Anna Cornelia (1855-1930), majd Theodorus (Theo) (1857-1891), Elisabeth (Lies) Huberta (1859-1936), Willemina (Wil) Jacoba (1862-1941) és Cornelious (Cor) Vincent (1867-1900), aki 14 évvel volt fiatalabb Vincentnél és gyakorlatilag még gyerek volt, amikor bátyjai elhagyták a családot. Cor 1900-ben harc közben esett el a búr háborúkban.
Anna a bentlakásos iskola után társalkodónőként dolgozott egy családnál, majd hozzáment a fiukhoz, Joan Marius van Houtenhez 1878-ben, és két kislányuk született.
Egyes források szerint a Vincent és közte kialakult konfliktus miatt hagyta el a festő Hollandiát, és nem is tért vissza többé.
A második lány, Lies szintén társalkodónőként és gondozóként helyezkedett el egy asszony mellett a bentlakásos iskola után. Munkaadója halála után férjhez ment annak özvegyéhez, összesen öt gyerekük született – egy még a házasság előtt.
Lies bátyjához hasonlóan művészi babérokra tört, ő azonban az irodalom területén.
Prózát és verset is írt. Legismertebb alkotása a bátyja életéről szóló Vincent Van Gogh. Personal Reminiscences of an Artist című könyv. Az 1910-ben publikált mű heves vitákat váltott ki számos ellentmondása miatt.
A legkisebb lány, Wil egy ideig nővéreihez hasonló állásokban dolgozott, soha nem ment férjhez és nem születt gyermeke sem, édesanyjával élt. A korai feministák egyike volt, annál a szervezetnél dolgozott, amelyik a holland nemzeti nőfoglalkoztatati hivatal felállításában segédkezett.
Ő állt a legközelebb Vincenthez, ő volt az egyetlen, akivel rendszeresen levelezett.
Élete második felében Wilnél is Vincenthez hasonló mentális problémák jelentkeztek. 1902-ben bekerült egy pszichiátriai intézetbe, és hátralévő életét, vagyis az elkövetkező 40 évet itt töltötte 1941-ben, 79 évesen bekövetkezett haláláig. Az intézeti ápolás költségeit pedig, mint a most publikálás előtt álló levelekből kiderült, Vincent festményeinek eladásából fedezte. Haláláig összesen 17 alkotástól volt kénytelen megválni.
Többek közt erről is olvashatunk majd a Van Gogh nővérek című könyvben, amely várhatóan áprilisban jelenik majd meg. Willem-Jan Verlinden könyvében Anna, Lies és Wil levelezése olvasható, a címzettek között pedig a barátok és más családtagok mellett megtalálható Vincent és Theo, illetve utóbbi felesége, Jo Bogner is.
A művészettörténész ezzel a munkájával szeretné felhívni a figyelmet a Van Gogh család mellőzött tagjaira.
A család levelezése alapján készített kötetben a feminista mozgalom kezdeteit is megfigyelhetjük, a kor társadalmi, gazdasági és művészeti közege épp úgy kibontakozik, mint a lányok álmai, vágyai, csalódásaik és gyászuk. Bensőséges hangú leveleikben a Van Gogh nővérek megtárgyalták a művészet, költészet, könyvek, személyes ambíciók vagy épp a munkanélküliség kérdéseit. Ez a forrás bevezet minket a festő gyermekkorába is. A több száz, holland nyelvű levelet az amszterdami Van Gogh Múzeum archívumában őrzik és most először adják ki.
„Mindent kipróbálok, amit csak lehet és reménykedek, hogy valami eljut hozzá” – írja egy levelében húga állapotáról Anna.
Vincent van Gogh maga is három egymást követő alkalommal került kórházba Arles-ben, majd a halála előtt egy évet elmegyógyintézetben töltött Saint-Remy-de-Provence-ben. A halálának körülményei máig nem tisztázottak. „Egy mentális vagy idegi láz vagy őrület” kínozta, ahogy ő maga foglamazott.
„Ahogy pedig Vincent egyre híresebbé vált, a festményeinek az ára is folyamatosan emelkedett, így tulajdonképpen gondoskodott a húgairól még jóval a halála után is.”
– fejtette ki a Guardian kérdésére Verlinden. Miközben ma milliókat fizetnek a festményeiért, sőt, a revolverért is amely a halálát okozta, a művész 37 évesen gyakorlatilag egy fillér nélkül halt meg.
(via artnews.net)
