Megérkezett a Magyar Nemzeti Múzeumba André Kertész több mint ezer fényképe, a gyűjteményt a magyar állam vásárolta meg. A képekből várhatóan 2022-ben nyílik kiállítás.
Az Egyesült Államokból érkezett hagyatékban André Kertész (1894–1985) által készített 1163 fotó található, amelyeknek egy része már szerepelt kiállításon, de sok olyan felvétel is megtalálható az anyagban, amely még soha nem került a nagyközönség elé – hangzott el a Magyar Nemzeti Múzeumban tartott sajtótájékoztatón, amelyen kibontották a fotókat tartalmazó ládákat.
Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere köszöntőjében André Kertész életútját felidézve elmondta: a gyűjteményben a művész ifjúkori alkotásai, Párizsba költözése előtt készített fényképei találhatók meg. Mint mondta, André Kertész a nemzetközi fotózás kiemelkedő alakja, kiállításai bejárták az egész világot.
A gyűjtemény fotóinak döntő része André Kertész 1925-ös emigrációja előtti, magyarországi felvétel kontaktja, illetve vintázskópia, több mint százéves képek. Az anyag kisebb része a fotóművész élete utolsó évtizedében készített polaroid felvétel.
„Óriási dolog egy múzeum életében, ha gyűjteménye ilyen nagyszerű anyaggal gazdagodhat” – mondta a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója. L. Simon László bízik abban, hogy a tudományos feldolgozás, gyűjteményi katalogizálás és a digitalizáció után az anyagból a nagyközönség számára is hozzáférhető kiállítást tudnak szervezni.
A képek részben a New York-i székhelyű André és Elizabeth Kertész Estate tulajdonában voltak, részben André Kertész öccse, Jenő családjánál fennmaradt fotók közül valók.Az André és Elizabeth Kertész Estate a magyar vonatkozású fotótárgy-együttest a magyar államnak ajánlotta fel megvételre. A vételár 6,1 millió dollár (mintegy 1,8 milliárd forint) volt. A felajánlott mintegy 21 ezer kép válogatását Robert Gurbo kurátor és Baki Péter, a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeum igazgatója végezte.
Az anyag feldolgozásával teljesebb, izgalmas képet kaphatunk az alkotó indulásáról, megtudható, hogyan kezdett el fényképezni, milyen inspirációkból merítkezett. A korai magyarországi felvételeken kirajzolódik a majdani fotóművész személyes kapcsolati hálója, első fényképeinek terei, családi és baráti viszonyaival, emberi és művészi eszmélésének helyszíneivel. Néhány fotó rögzíti a Nagy Háború galíciai, brajlai, albániai, budapesti és esztergomi pillanatait, valamint szerepel a képek között több önarckép vagy kettős önarckép is.
A képek között 943 kontakt, 59 vintázs és 151 polaroid található meg, továbbá egy Kertésznek tulajdonítható kollázs az 1913-1923 közötti magyar felvételekből és 9 személyes kép. A fényképek jelentős része kisméretű fotográfia, családi fénykép, számos esetben kontaktmásolat.
Kertész Andor 1894-ben született Budapesten, 31 évesen költözött Párizsba, ahol első kiállítása a Galerie Au Sacre du Printemps-ban nyílt 1927-ben. Fényképeit és riportjait a kor ismert nemzetközi folyóiratai közölték. 1936-ban New Yorkban kezdett dolgozni. 1944-ben kapta meg az amerikai állampolgárságot. 1963-ban a Francia Nemzeti Könyvtárban és a Velencei Biennálén állított ki, 1964-ben nyílt önálló kiállítása a Museum of Modern Art-ban. Ettől fogva vált a neve szélesebb körben is ismertté, ő pedig az 1980-as évekre már a fotótörténet klasszikusává.
Kertész még Párizsban a fotóesszé mestere lett, ma a szubjektív, lírai dokumentarizmus fontos képviselőjeként tartják számon. Életműve mind a sajtófotóra, mind a fotóművészetre nagy hatással volt. Legutóbbi – a magyarországi időszakra is kitérő – nagy retrospektív kiállítását Európában a Jeu de Paume megbízásából Michel Frizot és Annie-Laure Wanaverbecq rendezte 2010-ben. A tárlatot Párizs, Berlin és Winterthur után Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeumban is bemutatták 2011-ben. Ezen a kiállításon szerepelt már néhány a most megvásárolt fényképek közül, amelynek zöme azonban publikálatlan felvétel.
