A kortárs magyar irodalom világhírét megalapozó szerzőkről és a magyar művészet németországi jelenlétéről mutatnak be kötetet Berlinben a Müpa és a Budapesti Fesztiválzenekar Európai Hidak című közös fesztiválján.
A magyar és a német kultúra összefonódását kifejező fesztivál legfőbb irodalmi programját a német főváros magyar kulturális intézetében, a Collegium Hungaricum Berlinben (CHB) tartják, ahol a résztvevők a hivatalos megjelenés előtt megismerhetik a magyar művészet németországi, különösen berlini jelenlétéről szóló művek legújabb darab darabját, Thomas Sparr Hotel Budapest, Berlin… című kötetét.
Az egyik legtekintélyesebb német kiadó, a Suhrkamp főszerkesztőjének új munkája arra a felismerésre épül, hogy a huszadik században a Keletről Nyugatra vezető számos menekülővonal egyike Budapest és Berlin között futott, így az évszázad végére a kortárs magyar művészet komoly képviselete épült ki a német fővárosban.
Ezt mutatja például, hogy Konrád György, Kertész Imre, Esterházy Péter és Nádas Péter is élt hosszabb-rövidebb ideig Berlinben. Hatásuk annyira erős, hogy „a Duna azóta is átfolyik Berlinen, Berlin pedig a szerzők és műveik révén Buda és Pest külvárosává vált” – áll a kötetet bemutató sajtóközleményben.
Ugyanakkor a magyar jelenlét Németországban sokkal régebbre nyúlik vissza, és az elmúlt század nagy fordulataihoz kötődik: 1918-hoz, 1933-hoz, 1945-höz, 1956-hoz és végül 1989-hez – tették hozzá. Thomas Sparr kötete így „Budapestről szól Berlinben”, mindenekelőtt pedig életekről és a mai magyar irodalom világhírét megalapozó szerzők mellett olyan alkotókról, mint Lukács György, Hauser Arnold, Szondi Péter, Ligeti György és Kurtág György.
Az október 19-én megjelenő kötetről a magyar kultúra egyik jeles berlini képviselője, Dalos György író, műfordító, történész beszélget a szerzővel.
A könyvbemutatót Szemző Tibor zeneszerző-médiaművész különleges koncertje követi. A mások mellett Forgács Péter filmjeihez írt zeneműveiről ismert művész ezúttal is használja a film eszközét, úgynevezett mozikoncertet ad. Az előadáson két filmritkaságot mutatnak be a köréjük komponált zenével. A Hajnali háztetők című Ottlik Géza-regény ihlette, a szerző saját hangjával hallható, Ez van! című 11 perces alkotás mellett a Hamvas Béla esszéi inspirálta Láthatatlan történet is műsorra kerül, ennek különlegessége, hogy az egykori NDK-ban készült oktatófilmek felhasználásával készült.
