Az Iciri-piciri mese, az Ablak-Zsiráf vagy a Gőgős Gúnár Gedeon és jellegzetes illusztrációik mindannyiunknak ismerősek. Azt azonban kevesen tudják, hogy a könyvek grafikáit mind ugyanaz az alkotó, Lukáts Kató készítette. Lukáts munkái szinte minden felületen és formában megtalálhatóak a bonbonos dobozoktól a bankjegyekig. A mára szinte elfeledett alkotó életművét mutatja be a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum kiállítása.
Lukáts Kató grafikusművész Jászkarajenőn született. A Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolán kezdte tanulmányait, majd átment az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskola díszítő festészet szakára, végül a grafika szakon tanult tovább. Itt az első két tanévben Helbing Ferenc (1870–1959) – a magyar plakát iskolateremtő mestere – a harmadikban pedig Haranghy Jenő (1894–1951) tanítványa volt.
1925-ben ment feleségül az építész, belsőépítész Kaesz Gyulához (1897. július 13. – 1967. május 12.), aki akkoriban az Iparművészeti Iskolában tanított. Lukáts a közönség és a művészek körében is nagy népszerűségnek örvendett. Kora leghíresebb művészei, költői tartoztak a házaspár ismeretségi köréhez, olyanok mint Gyergyai Albert író, Ortutay Gyula néprajzkutató, Györgyi Dénes építész, P. Szabó Éva textilművész, Gazdag Erzsi író-költő, Kovács Margit keramikusművész, vagy az állandósult családi barát, Kozma Lajos iparművész.
Férje tanácsára Lukáts egy évig gyakornokként dolgozott a Globus Nyomdában. A nyomdai technikák alapos megismerése hozzájárult technikájának fejlődéséhez. Ez már 1927-től megfigyelhető a munkáin. Az 1930-as években a reklámgrafika különböző területein próbálta ki magát: készített névjegykártyát, plakátot, üdvözlőlapot, könyvdíszt, folyóirat-címlapot, valamint divatrajzokat és jelmezterveket is.
Grafikai életműve hihetetlenül gazdag – mennyiség tekintetében is -, részben anyagi kényszerből, az 1920-30-as évek Magyarországán egy grafikusnak sokféle megbízást el kellett fogadnia. A gazdasági világválság után azonban a cégek egyre nagyobb gondot fordítottak a színvonalas plakátokra és csomagolásokra, így ezeket gyakran profikkal terveztették.
Ennek köszönhetően Lukáts tervezett reklámcédulákat, csomagolóanyagot, könyvet, plakátot, sőt még bankjegyet, bélyeget, bútordekorációt, textilornamentikát is.
Kattints galériánkra Lukáts Kató munkáiért!
Számos bonbonos és illatszeres dobozkát is tervezett, többek közt az Altmann & Kühne csokoládéboltjainak vagy a Stühmer üzleteknek. Csomagolástervei mindig érzékeltették a beltartalmat, ahogyan könyvillusztrációi is visszaadják a mű hangulatát, költőiségét.
A karácsonytól húsvétig, 2021. december 10-től 2022 húsvétjáig látható kiállítás bemutatja Lukáts Kató műveinek játékosságát, meseszerű képi világát.
A múzeum Helbing Ferenc életművének bemutatásával indította A plakátművészet mesterei/Mestersége: grafikus című grafikatörténeti tárlatsorozatát, melynek ez a kiállítás az újabb állomása. A tárlathoz kapcsolódóan a rendezők egy új kötet megjelentetését is tervezik. A kiadványban az Iparművészeti Múzeum gyűjteményébe tartozó, tárlaton ki nem állított műtárgyai is megjelennek majd.
Az anyag gerincét elsősorban az Iparművészeti Múzeumban őrzött hagyaték adja. A kurátorok a művész stílusának, technikájának minden árnyalatát igyekeznek bemutatni, ez azonban a hagyatékban lévő tárgyak nagy száma miatt nehéz vállalkozás. A tárgyak jó része már felkerült az Iparművészeti Múzeum honlapjára is, ahol virtuális kiállítással tisztelegnek Lukáts Kató művészete előtt.
A tárlatot gazdag múzeumpedagógiai és szakmai programok, tárlatvezetések kísérik majd. A kiállításhoz kapcsolódva a múzeum meseíró és rajzpályázatot hirdet. Emellett szakemberek, kortársművészek bevonásával olyan közösségi projektet szervez, mely a „meseterápia – a mese szerepe a gyermek életében” és a „meseíró és grafikus találkozása” témákat járja körül.
Mesebolt és Aranyecset. Lukáts Kató grafikus (1900–1990) művészete. A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum és az Iparművészeti Múzeum közös kiállítása.
2021. december 10. – április 17.
(via IMM honlap – Marosi Eszter főmuzeológus, Adattár Főosztály cikke alapján)
