Hámori Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja 1947. január 26-án született Budapesten.
Hámori Ildikó kislány korától színésznő szeretett volna lenni. Tizenhárom évesen már szerepelt a Timur és csapata című tévéfilmben, gimnazistaként a Belvárosi Ifjúsági színpad tagja volt. 1964-ben érettségizett a budapesti Fazekas Mihály Gimnáziumban, ezután egy évig lakberendezőként dolgozott.
A főiskola előtt egy évig, 1966-67-ben tagja volt a Nemzeti Színház akkor alakuló legendás, Bodnár Sándor vezette stúdiójának. Mint később mondta, akkor látott először színházat belülről, és attól kezdve sehová nem vágyott, csak oda.
A Nemzeti színpadára 1966-ban Az ember tragédiája Major Tamás rendezte előadásában lépett először, amikor megnyílt a Hevesi Sándor téri épület. A Színház- és Filmművészeti Főiskolára harmadszorra vették fel, Békés András és Gáti József tanítványaként 1971-ben kapta meg diplomáját.
Első szerződése a Thália Színházhoz kötötte, ahonnan tíz év múlva Vámos László hívására az akkori Népszínházba ment. 1983-ban a Hevesi Sándor téren működő Nemzeti Színház tagja lett, amely 2000 óta Pesti Magyar Színház néven működik, ma is e teátrumhoz köti szerződése.
„Szeretem ezt a társulatot, sok kedves régi kollégával és sok remek fiatallal játszom együtt. Ez nagyon jó dolog, feldobja az embert, és engem is fiatalít” – nyilatkozta. Anyaszínházán kívül fellépett a budapesti Játékszínben és a soproni Petőfi Színházban is, de a Karinthy Színház közönsége is láthatta.
Szerencsésnek mondja magát, nem skatulyázták be. Sokoldalú drámai tehetség, de vígjátékokban is sikeres, és mivel szép hangja van, zenés darabokban is gyakran láthatta a közönség.
Pályája kezdetéről szép emléke a szegedi ünnepi játékok Antigoné-előadása, Thália Színházbeli korszakából szívesen emlékszik vissza Hubay Miklós darabjaira (Tüzet viszek, A párkák, Egy szerelem három éjszakája). Emlékezetes alakítást nyújtott a Csíksomlyói passióban, Bornemisza Magyar Elektrájában mint Klütaimnésztra és mint Laodameia Babits Mihály művében. Színpadra lépett Shakespeare, Csehov és Gogol darabjaiban, Szabó Magda Régimódi történetében. Sarkadi Imre Oszlopos Simeonját pályája meghatározó előadásának tartja.
Számos tévéfilmben szerepelt, a legemlékezetesebbek: Dunakanyar (1974), Ingyenélők (1979), A falu jegyzője (1986). Dombrovszky Linda Szabó Magda Pilátus című regénye alapján készült 2020-as filmjének főszerepéért több nemzetközi fesztiválon is megkapta a legjobb színésznőnek járó elismerést. Szinkronszínészként is sokszor kölcsönözte hangját külföldi pályatársaknak.
Hámori Ildikó Művészi munkáját számos kitüntetéssel ismerték el: 1980-ban Jászai Mari-díjat kapott, 1985-ben lett érdemes, 2001-ben kiváló művész. 1997-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjét, a Halhatatlanok Társulatának 2006 óta örökös tagja, 2010-ben Főnix-díjat kapott. 2014-ben „a magyar színház- és filmművészetben betöltött meghatározó szerepe és nemzedékek számára meghatározó, emlékezetes alakításai elismeréseként” Kossuth-díjjal tüntették ki. 2015-ben Kállai Ferenc-életműdíjat kapott.
Férje Szinetár Miklós rendező, lányuk, Szinetár Dóra is a színészi pályát választotta. Többször nyilatkozta, hogy életében legfontosabb a család, jelenleg is három nemzedék él egymás közelében.