Zsoldos Bélát életműdíjjal, Sárik Pétert az év zeneszerzője, Szepesi Mátyást pedig az év szövegírója címmel jutalmazták az Artisjus 2022-es díjainak átadásán június 13-án Budapesten.
A szerzői egyesület huszonkettedik alkalommal ítélte oda az Artisjus-díjakat, a harminc évnél fiatalabb alkotókat nyolcadik éve ismeri el Junior Artisjus-díjjal – szerepel az Artisjus által kiadott közleményben.
Az Artisjus-díjat a szakma adományozza: a szélesebb körtől beérkező javaslatok alapján a zenei és irodalmi szerzőkből, valamint zeneműkiadóból álló vezetőség döntött a díjazottak személyéről. A harminc év alatti könnyűzenei szerzők díjazását egy külön erre dedikált szakmai bizottság készítette elő.
Könnyűzenei alkotói életműdíjat kapott Zsoldos Béla zeneszerző, zeneművész, aki 1990-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Jazz Tanszékének docense. Játéka több mint ötszáz lemezen hallható, a Magyar Jazz Szövetség alelnöke. Idén Szabó Gábor-díjjal tűntették ki. „Minden művét – a mesterségbeli tudáson túl – kifinomult ízlés jellemzi és mélységes humánum hatja át” – fogalmazott méltatásában Bágyi Balázs.
Az év könnyűzeneszerzője Sárik Péter Fonogram- és Artisjus előadói díjas jazz-zongoraművész. A Zeneakadémián diplomázott, majd klasszikus zenei tanulmányokat folytatott. Az általa alapított Sárik Péter Trió az ország vezető jazz-zenekara. Nevéhez fűződik Bartók Béla A kékszakállú herceg vára 2021-es jazzfeldolgozása. Írt dalokat énekeseknek, a Recirquelnek, létrehozta a Jazzkívánságműsor-sorozatot. „Tudatos, invenciózus, a zene egyneműségét, tartalmi-kifejező lehetőségeit hangsúlyozó, új utakat kereső és sikeresen meg is találó művész” – fogalmazott róla Kocsák Tibor.
Az év könnyűzenei szövegírója Szepesi Mátyás énekes, gitáros, dalszerző, a Konyha frontembere. Gitározott az Egyszercsak és a Magashegyi Underground zenekarban, saját együttesét, a Konyhát 2010-ben alapította, 2019-ben elnyerte a Petőfi Zenei Díj – Az Év szövegírója díjat. Sebestyén Áron így méltatta: „szövegeiben ugyanúgy jelen vannak a különleges költői képek, mint az éjszakai életből származó történetek, hangulatok. Nyelvezete mai, korszerű és ízlésesen leíró jellegű”.
Az év produkciója a Napidal Sziámival című projekt lett. Müller Péter Sziámi a Covid-járvány idején indította el YouTube-csatornáját, amelyre egy éven keresztül minden nap kirakott egy dalötletet. Csaknem háromszáz amatőr és profi zeneszerző csatlakozott a projekthez, összesen több mint ezer feldolgozás született. Müller Péter Sziámi zenélt az URH-ban, a Kontroll Csoportban, jelenleg a Müller Péter Sziámi AndFriendsszel koncertezik. „A projekt abból a végtelen nyitottságból származik, ami eddig is jellemezte munkásságát és olyan példát mutat, amire most a legnagyobb szüksége van az alkotó közösségnek” – méltatta a produkciót Sebestyén Áron.
Az év junior könnyűzenei alkotója Dé:Nash, azaz Sallai Dénes Bálint. A 26 éves rapper-zeneszerző-dalszövegírónak két albuma jelent meg: 2019-ben a Tarsolylemez és 2021-ben a Történetek a narancsligetből.
Szintén az év junior könnyűzenei alkotója lett Kőrös Mimi, azaz Saya Noé. Hangulatos alternatív pop-noir hangzásvilágáról ismert, amely ízléses, rétegzett vokálharmóniákat kombinál sötét basszusokkal és alkalmi hip-hop és trap elemekkel. Museum of Sins című debütáló albumát idén Fonogram-díjra jelölték.
Az év junior könnyűzenei alkotói közössége a 2018-ban alakult Carson Coma zenekar lett. Debütáló nagylemezük, a Corduroy Club 2019-ben jelent meg, harmadik anyaguk az idei Digitális/Analóg, rajta olyan slágerekkel, mint a Pók vagy a Kék Hullám Kemping.
Az év komolyzenei művéért járó díjat három alkotónak, Vajda Gergelynek, Dragony Tímeának és Pintér Gyulának ítélték oda.
Vajda Gergely az elismerést Fuharosok című kamaraoperájáért érdemelte ki, amely Esterházy Péter azonos című elbeszélése alapján készült. A karmester, zeneszerző és klarinétművész az amerikai Huntsville Symphony Orchestra és a Portland Festival Symphony zeneigazgatója, az UMZE újzenei együttes művészeti vezetője, a Savaria Szimfonikus Zenekar vezető karmestere. „Vajda zenéje azt teszi, amit minden kiváló drámai érzékkel rendelkező zeneszerző operája megvalósít: a zene segítségével átélhetőbbé teszi a történetet” – méltatta Szitha Tünde.
Szintén az év komolyzenei műve címet kapta Dragony Tímea To a Skylark (Egy mezei pacsirtához) című darabja. 2002-ben szerezte meg diplomáját a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zeneszerzés tanszakán. Kompozícióit neves szólisták és vezető szimfonikus zenekarok játsszák idehaza és külföldön. „Maradandó zenemű született. Kellemes énekelni, hangszerszólamai igazi kamarazenei feladatot adnak. A hagyomány talajából nő ki, de nem helyezhető más kor kulisszái közé” – méltatta Hollós Máté.
Pintér Gyula Shades (Árnyak) című művéért kapta meg a díjat. Zongorát Csebiss Lídiánál, zeneszerzést Pongrácz Zoltánnál és János Kautzkynál tanult. 1980-tól hangzanak el kompozíciói, 2006-ban jelent meg szerzői lemeze, 1997-től az EAR együttes és a NobilArt egyesület zeneszerző tagja. 2012-ben Erkel-díjat kapott. „A kompozíció, amely akusztikus hangszert is használ, azt a zenei felvetést járja körbe, hogy a modern eszközök, technológiák miként tudnak működni tradicionális kereteken belül” – hangsúlyozta laudációjában Bánkövi Gyula.
Az év junior komolyzenei alkotója cím idén Lázár Dánielé lett, aki a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen diplomázott 2020-ban zeneszerzőként, 2021-ben zeneszerzőtanárként. Kompozícióit olyan együttesek szólaltatták meg, mint az Anima Musicae Kamarazenekar, az Óbudai Danubia Zenekar, a Szegedi Szimfonikus Zenekar vagy a székesfehérvári Alba Regia Szimfonikus Zenekar.
Az év nótaszerzője díjat Matusik Sándor kapta.
