Szeptember 21-én ünnepli 75. születésnapját Stephen King, a horror műfajának koronázatlan királya, korunk egyik legolvasottabb szerzője, akinek számos művéből készült nagysikerű film.
A Maine állambeli Portlandben született, számos művének ez az állam a helyszíne. Kétéves volt, amikor apja elhagyta a családot, ettől kezdve anyja nevelte őt és bátyját. Hétévesen megtalálta apja horror és sci-fi könyveit, és – nem kis részben a rikító borítók miatt – teljesen a műfaj hatása alá került. Első története tizennyolc éves korában jelent meg Fiatal sírrabló voltam címmel, első „profi” novellája, Az üvegpadló két évvel később, 1967-ben látott napvilágot.
Nem akart messze kerülni otthonától, ezért Maine állam egyetemén tanult, egyetemistaként dolgozott és lázadt, tiltakozott a vietnami háború ellen. Végzése után nem tudott elhelyezkedni, egy évig mosodában és benzinkútnál dolgozott, majd 1971-től középiskolában tanított angolt, miközben folyamatosan írt.
Élete 1973-ban változott meg, amikor a Doubleday Kiadónál megjelent Carrie című regénye. A telekinetikus képességekkel rendelkező lányról szóló mű kéziratát először kidobta, csak felesége biztatására halászta ki a szemeteskosárból, hogy befejezze. A történetet az akkor még ismeretlen Brian De Palma filmesítette meg Sissy Spacek főszereplésével, hatalmas sikerrel.
A kedvező fogadtatásnak és a magas honoráriumnak köszönhetően King főállású író lett, de a hirtelen jött népszerűség miatt kicsúszott a lába alól a talaj. Művei évekig a kábítószer és az ital hatása alatt születtek, függőségéből terápia és családja segítségével lábalt ki. Egymás után jelentek meg a műfaj klasszikussá vált darabjai: a Cujo, a Christine, a Tortúra és a leghíresebb, az 1977-es Ragyogás.
1985-ig Richard Bachman álnéven is publikált, mert attól tartott, hogy a közönség egy írótól csak egy könyvet fogad el évente. Így jelent meg például a Sorvadj el! (Az álnév kiötlésekor Richard Stark egyik krimije hevert az asztalán, és a kanadai Bachman-Turner Overdrive lemezét hallgatta; nem mellesleg a Richard Stark is álnév, mögötte Donald E. Westlake rejtőzik.)
A horrorírónak beskatulyázott King legnagyobb vállalkozása A setét torony című nyolcrészes sorozat, amelynek főhőse a harcos, aki rendíthetetlenül tör a metafizikai jelentést is hordozó torony felé. A kötetekben a sci-fi, a fantasy, a horror és a western elemei keverednek, az ebben teremtett világon alapuló filmet Idris Elba főszereplésével mutatták be. 1982-ben romantikus és már-már realista oldaláról mutatkozott be A remény rabjai című könyvével, és ezt a vonalat folytatta 1996-ban A halálsoron – mindkét regényt Frank Darabont vitte filmre.
King rendkívül termékeny író, hatvannál is több regénye és több száz novellája jelent meg, több könyvet más szerzőkkel közösen jegyez. Művei sok ponton találkoznak egymással, nevek és személyek vándorolnak egyik könyvéből a másikba. Szinte valamennyi művét filmre vitték, némelyiket többször is. A Tortúra női főszerepéért Kathy Bates Oscar-díjat kapott, a legnagyobb sikert a Stanley Kubrick által rendezett Ragyogás érte el Jack Nicholson tébolyult mosolyával. Az író egyébként olyannyira elégedetlen volt a filmmel, hogy elkészítette saját változatát, amely megbukott. Művei alapján tévésorozatok is készültek, ilyen volt az Az, a Búra alatt, a Haven, a Kingdom Hospital vagy A kívülálló. Az Az két egész estés filmből álló adaptációját 2017-ben és 2019-ben mutatták be, hatalmas sikerrel.
1999-ben súlyos baleset érte, sétálás közben elütötték, akkor úgy tűnt, egyik lábát amputálni kell. Tíz nap alatt öt operációt hajtottak végre rajta, és hosszas lábadozás után sikerült felgyógyulnia. A „bűnös” autót ügyvédje megvette, és a roncstelepre küldte, King nagy bosszúságára, aki személyesen szerette volna ripityára törni. A baleset annyira megviselte, hogy 2002-ben bejelentette: felhagy az írással. Rajongói nagy örömére meggondolta magát, de alkotói tempója lelassult. Az e-könyvek piacán is népszerű, 2009-ben az Amazon Kindle e-könyv olvasójának piacra dobásához időzítették UR című regényének megjelenését: a mű főhőse Kindle olvasóján a másnapi újságot is tudja olvasni, és a jövendőbeli események bekövetkeztét kell megakadályoznia.
Az írás mellett írótársaival alapított együttesében gitározik és énekel. Számos díjjal tüntették ki, 2003-ban megkapta a rangos Nemzeti Könyvalap életműdíját, 2015-ben az Egyesült Államok legmagasabb, művészeknek odaítélt állami kitüntetését, a National Medal of Artsot is. Könyvei milliós példányszámban kelnek el, a jogdíjakból hatalmas vagyonra tett szert, de bőkezűen adakozik is. Saját bevallása szerint évente négymillió dollárt fordít jótékony célokra, alapítványa a koronavírus-járvány idején egy iskola diákjai által írt, a világjárvány ihlette könyv kiadását karolta fel.
Különcsége az autogramosztás terén is megnyilvánul: a rajongók csak egy internetes listára feliratkozva kaphatják meg aláírását. Három gyermeke közül kettő is az írást választotta hivatásul, egyikük Joe Hill néven saját jogán elismert horrorszerző. Az író két éve törölte magát a Facebookról, mert sérelmezte a közösségi oldal hirdetési és adatkezelési gyakorlatát, rajongóit arra biztatja, hogy a Twitteren kövessék.
Az MTVA Sajtóarchívumának portréja
