Megnyílt a 27. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál szeptember 29-én este a fővárosban a Millenárison. Ebben az évben 130 kiállító, több mint 40 külföldi szerző és 150 program várja a közönséget október 2-ig a Millenáris mellett a Nemzeti Táncszínházban és az Európa Ponton.
Két év kényszerű kihagyás után most újra megnyílik a Budapest Nemzetközi Könyvfesztivál – mondta megnyitó beszédében Tóth Krisztina költő, író. Kiemelte: az irodalom manapság nagy figyelmet kap: írókat fenyegetnek, letartóztatnak és támadnak szinte mindenütt a világban. Ebben a vészterhes időszakban az írástudók munkája ismét fontossá válik, mivel „ők az emberiség tapasztalatainak őrzői, a mulandóság és felejtés ellen küzdő fáradhatatlan írnokok” – tette hozzá.
Azt mondta, napjainkban gazdasági, erkölcsi kataklizmát élünk át: járványok, energiaválság, klímakatasztrófa, élelmiszerhiány, lakhatási válság. A társadalmak kettészakadnak, az emberek biztonságérzete megrendült, az írók pedig rémtörténetekről, emberi kínokról mesélnek.
Rámutatott arra, hogy az olyan társadalmakban, ahol a felejtés „pusztító népbetegség”, muszáj újra és újra elmesélni a történeteket, hogy ne a világ ismételje meg körülöttünk őket. Úgy vélte ezek a felejtő társadalmak mélyen vonzódnak a giccshez: a nosztalgiához, ami „elmossa a vért”. A populista társadalmak minden hatalmukat fenyegető intézményre megvetéssel és undorral figyelnek, szerintük a nép nem a borzalmakról akar olvasni, hanem a szép és jó dolgokról – magyarázta.
„Félünk az évtizedeken át hurcolt sebek kitisztításától, a szembesüléstől, miközben lassan belepusztulunk a felejtésbe,
a kétféle, egymásnak ellentmondó valóság összeegyezhetetlen ellentmondásába” – emelte ki, hozzátéve: a közvetlen szomszédunkban háború dúl, a világ kifordult sarkaiból, az írókat egyre többször kérik számon, hogy miért nem nyújtanak vígaszt, nem segítenek kilépni a hétköznapokból.
„Lassan rá kellene ébrednünk arra, hogy mégiscsak az ő igazságuk fog megvédeni bennünket a további katasztrófáktól” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy nincs kétféle igazság, csak egyetlenegy, a saját írott igazunk létezik.
A díszvendég Szlovákia képviseletében Görözdi Judit irodalomtörténész, a Szlovák Tudományos Akadémia Világirodalmi Intézetének igazgatója azt mondta: a fesztivál alatt 29 szlovák mű magyar fordítása mellett szlovákiai magyar szerzők köteteit mutatják be. A szlovák stand kínálatában elsősorban kortárs művek közül válogathatnak az érdeklődők, mai történetek közül az élet fényesebb és árnyasabb oldaláról – magyarázta. Vannak köztük erős női elbeszélések nem csak a jelenről, van fikciós és szakszerű történelemfeldolgozás, társadalomi problémafeltárás – tette hozzá.
Emlékeztett arra, hogy hat évvel ezelőtt a szlovák irodalom már bemutatkozott a Millenárison, azóta a magyarországi könyvesboltok kínálatának része lett, bekerült a magyar olvasók látóterébe. Beszélt arról is, hogy a mostani díszvendégség a Bázis – Magyar Művészeti és Irodalmi Egyesület Szlovákiában szervezésében valósul meg. „Ez a szervezet olyan írók, műfordítók, képzőművészek társulása, amely hisz az irodalmak és kultúrák párbeszédében, a kölcsönös inspirálódásban és a nyitottságban” – jelentette ki.
A fesztivál díszvendége Szvetlana Alekszijevics Nobel-díjas fehérorosz író, oknyomozó újságíró a megnyitó után vehette át a Budapest Nagydíjat, amelyet Karácsony Gergely főpolgármester és Gál Katalin, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnöke adott át.
„Az a 20. századi történelem, ami mögöttünk van, azt nem szeretnénk újra látni” – hangsúlyozta a főpolgármester, kiemelve: 77 évvel az utolsó háború után újra háború van Európában, 36 évvel Csernobil után újra égnek a reaktorok, és fogy a szabadság levegője.
Szvetlana Alekszijevics írót Háy János József Attila-díjas író, költő méltatta. Ki kell mondani az emlékeket, ha nem akarjuk, hogy elfekélyesedjenek, vékony jégen táncol egy olyan szöveg, amely a valóságot tárja fel – hangsúlyozta.
Szerinte „minden világfelmutatás fikció”, akkor is, ha a valóságban gyökerezik, hogy mi kerül napvilágra, mely történetek és mondtatok, azt az alkotó dönti el. Jól dönteni csak ösztönből csak érzésből lehet – tette hozzá.
Háy János szerint Szvetlana Alekszijevics könyvei a jól döntés mintapéldái. „Ha ezek a könyvek álltak volna a világ igazgatóinak polcain, akkor nem lett volna Vietnam, Afganisztán, a délszláv háború, vagy az, ami most van a szomszédunkban” – hangoztatta.
