1832. december 27-én született Moszkvában Pavel Mihajlovics Tretyakov orosz kereskedő, gyáros, műgyűjtő és mecénás, a róla elnevezett világhírű képtár alapítója.
Gazdag textilkereskedő család sarja volt, vállalkozásukat apjával, majd Szergej nevű testvérével gyarapította, vagyonát 1898-ban bekövetkezett halálakor csaknem négymillió rubelre becsülték. A képzőművészetek iránti vonzódása ösztönözte a műgyűjtésre. Kezdetben holland festményeket vásárolt, és a régi orosz művészet kincseit kereste, de hamarosan felfigyelt a kortárs orosz festészetre is. Orosz festőtől először 1856. május 22-én vásárolt, Nyikolaj Silder Kísértés című képét és Vaszilij Hudjakov egy alkotását vette meg – ezt tekintik a nevével fémjelzett galéria megalapításának.
Az egyre gyarapodó kollekcióba a legnevesebb kortárs mesterek alkotásai, az akadémiai kötöttségekkel szakító Vándorkiállítási Társaság mesterei, Szurikov, Kramszkoj, Repin alkotásai kerültek be, s az is kezére játszott, hogy az elszegényedő nemesi családok ekkoriban kezdték eladni magángyűjteményeiket. Később régi orosz mesterek alkotásait is megszerezte, negyven év alatt másfél millió rubelt költött képekre. Arra is gondja volt, hogy a fiatal festőtehetségeket támogassa, képeik megvásárlásával segített a rászoruló festőkön, de pártolta a siket gyermekek taníttatását, a kórházakat és számos jótékonysági szervezetet is.
Tretyakovot az 1856-ban alapított brit Nemzeti Képtár példája inspirálta arra, hogy nyilvános orosz nemzeti galériát hozzon létre, 1860-ban megszövegezett végrendeletében így fogalmazott: „Nekem, aki őszintén és lángolóan szeretem a festészetet, nem lehet nagyobb óhajom, mint hogy letegyem az alapjait egy közös, mindenki számára elérhető képzőművészeti tárháznak, amely sokak hasznára, mindenki megelégedésére szolgál”.
![Tretyakov-képtár központi épülete - forrás: wikipedia](https://papageno.hu/wp-content/uploads/2022/12/Moscow_05-2012_TretyakovGallery.jpg)
1872-ben már több mint 150 festmény volt birtokában, amelyek elhelyezése külön épületet igényelt, a gyűjteményt a Lavrusinszkij közben álló házát három oldalról közrefogó, e célra épült galériában helyezte el, majd 1892-ben Moszkva városának adományozta. A kollekció akkor már 1287 orosz festményt, 518 rajzot, kilenc szobrot, 75 külföldi festményt, kilenc külföldi rajzot és egy ikongyűjteményt tartalmazott, az anyag később a francia festőket gyűjtő Szergej testvére hagyatékával egészült ki.
A Pavel és Szergej Mihajlovics Tretyakov Városi Művészeti Galéria elnevezésű képtárat 1893-ban nyitották meg. Tretyakov volt a galéria gondnoka, 1896-ban megkapta a Moszkva díszpolgára címet és beválasztották a Pétervári Művészeti Akadémia tagjai közé is. Pavel Tretyakov 1898. december 16-án halt meg Moszkvában. Testvére mellé temették a moszkvai danyilovi temetőben, hamvaikat 1948-ban a novogyevicsi temetőbe vitték át, Pavel Tretyakov szobra 1980 óta áll a róla elnevezett múzeum előtt.
A galériát 1902 után Tretyakovék lakóházával bővítették, 1906-ban Viktor Vasznyecov festő tervei szerint a régi orosz építészet stílusát idéző főhomlokzattal látták el. A gyűjteményt a bolsevik hatalomátvétel után, 1918 nyarán államosították, és más múzeumok kollektivizált anyagaival egészítették ki, később vásárlások és adományok révén bővült tovább. A második világháborúban, 1941 telén, amikor a németek már Moszkva alatt álltak, a gyűjtemény nagy részét Novoszibirszkbe menekítették, az épület súlyos károkat szenvedett.
Az Állami Tretyakov Képtárat, amely 1945-ben nyitotta meg újra kapuit, 1985-ben egyesítették az Állami Képtárral. Ma a képtár birtokában mintegy 180 ezer műtárgy van, a felbecsülhetetlen értékű anyag az egész orosz-szovjet művészeten átível, a 11. századi kijevi, novgorodi, moszkvai festőiskolák anyagától egészen napjainkig. A nyolcvanas években végzett felújítás-bővítés óta háromezer műtárgy látható a korszerű, számítógépes klímaberendezéssel és világítástechnikával felszerelt képtárban.
![Tretyakov-képtár 20. századi épülete - forrás: wikipedia](https://papageno.hu/wp-content/uploads/2022/12/New_Tretyakov_Gallery.jpg)
A Krími rakparton található új épületben az elmúlt száz év alkotásai láthatók, a Galériához tartozó, úgynevezett Mérnöki Házban időszaki kiállításokat tartanak. A múzeum legféltettebb kincsét, a 12. századi Vlagyimiri Istenanya ikont, az orosz ortodox egyház és az orosz állam egyik legfontosabb kegytárgyát a múzeumként is funkcionáló, a Tretyakov Galéria közvetlen közelében található Csodatévő Szent Miklós-templomban őrzik. A „Tretyakovkához” házi és lakásmúzeumok is tartoznak, amelyek egy-egy orosz művész alkotásait mutatják be.
A Tretyakov-testvérek emlékére 1977-ben egy kisbolygót neveztek el. Érdekesség, hogy 2012-ben a világhírű Tretyakov-képtár volt a helyszíne a sakkvilágbajnoki döntőnek.
Az MTVA Sajtóarchívumának anyaga