December 13-án, életének 80. évében elhunyt Gallai Attila zeneszerző, klarinétművész, tanár, a MÁV Szimfonikus Zenekar egykori művésze.
Gallai Attila 1943. március 30-án született Győrött, édesapja katona volt, nővére hegedűs lett. Hegedülni, csellózni, illetve klarinétozni tanult Baritz Ferencnél. Édesapja 1957. július 1-jén katonazenésznek adta, az ETI zenekarába került. Ugyanebben az évben felvették a Zeneművészeti Szakközépiskolába is. A Zenész Tiszthelyettesképző első növendéke lett, majd 1967 nyarán leszerelt a katonaságtól.
Egyik első jelentős művét, a Karácsonyi Szimfóniát 1963 szeptemberében mutatták be egy mise keretében, egy katonazenészekből álló zenekarral. 1968 szeptemberében felvették a Debreceni Filharmonikus Zenekarhoz, ahonnan zeneakadémiai tanulmányai miatt jött el. 1973-ban végzett klarinét szakon jeles minősítéssel. 1970. április 1-jétől tagja lett a Budapesti MÁV Szimfonikus Zenekarnak, ahonnan 1994-ben ment szakmai nyugdíjba.
Gallai Attila tanárként is tevékeny volt, többek között a budapesti VI. kerületi zeneiskolában, a Szilágyi Erzsébet Nevelőotthonban, Szegeden főiskolai szinten tanított, a monori zeneiskolában pedig előbb tanszakvezető, majd igazgató lett.
Zeneszerzést Kistétényi Melindától és Kiszely Gyulától tanult. Legsikeresebb művének szólószonáta sorozatának nagybőgőre írt darabját tartotta, amelyet a Nemzetközi Nagybőgős Társaság „excellent, the best for competitions, festivals, and concerts” jelzővel illetett. 1991-ben alapította meg az Alkotó Muzsikusok Társaságát, amelynek többszörösen újraválasztott elnöke volt.
(A téma érzékenysége miatt ebben a cikkben nem helyeztünk el reklámot.)