Beethoven kései B-dúr vonósnégyesének 4. tételének kéziratát több mint 80 éven keresztül őrizte a Brünnben található Morva Múzeum. A kotta akkor került a múzeumhoz, amikor tulajdonosa, a Petschek család a holokauszt elől elmenekült az országból.
Arról, hogy a Petschek család, akiknek vagyona főként a bányászatból és a bankszektorban folytatott üzleti tevékenységből származott, hogyan jutott hozzá a darabhoz a háború után, nem tudni részleteket. Mielőtt a tulajdonukba került volna, valószínűleg az 1827-ben elhunyt Beethoven a 4. tételt titkárának, Karl Holznak adta, később pedig legalább két másik bécsi magántulajdonos szerezte meg.
1939 márciusában, Csehszlovákia náci megszállása idején, a Petschek család kérésére megpróbálták a művet postai úton külföldre küldeni, a kísérlet azonban meghiúsult és a Gestapo figyelmét is felkeltette. Simona Sindlarova kurátor elmondása szerint, ekkor a Morvaország Múzeum szakértőjét kérték, hogy ellenőrizze a kézirat hitelességét. A szakértő bár felismerte, letagadta annak valódiságát, hogy megvédjék a megszállókkal szemben. A hazugság, amely sokba kerülhetett volna neki, bevált, így a németek megengedték a múzeumnak, hogy a darabot a gyűjteményében tartsa.
Frantz Petschek amerikai otthonukból próbálta visszaszerezni a kottát, de erőfeszítései hiábavalóak voltak. Végül augusztus 3-án aláírták a megállapodást, amely szerint a múzeum tulajdonjoga az örökösökre száll. Most a nácik által ellopott vagyontárgyakra vonatkozó helyi restitúciós törvény teszi lehetővé a visszaszolgáltatását.
A Morva Múzeum kurátorai most először állították ki a kottát öt napra, mielőtt átadnák a Petschek családnak. „A tárgynak önmagában is lenyűgöző gyűjtőtörténete van” – mondta Simona Sindlarova kurátor. „Az egész történet Közép-Európa elmúlt 200 évének történelmét tükrözi. Teljes mértékben, jogosan a Petschek családé. Kérdés, hogy mi lesz a következő lépés, az biztos, hogy egy új fejezet következik ennek a különleges tárgynak a történetében” – mondta el Sindlarova.
(via Euronews)
