A hatósági építési engedélyezési rendszerben december 20-án elindult egy tervcsomag, ami a Magyar Nemzeti Galéria új épületének tervrajzait is magába foglalta – vette észre a 24.hu.
A lap szerzői az engedélyezési rendszerben található rajzokon több új részletet is felfedeztek, mint a tetőtéri teraszok, a zöldtető, valamint egy 188 férőhelyes kerékpártároló az épület Zichy Mihály út felőli oldalán. Hogy a tervek szerint terepszint felett 13 438 négyzetméteres, legmagasabb pontján 31,29 méter magas épület kivitelezése a főváros és a kormány politikai csatározása vagy az időközben jelentősen megemelkedett építési költségek miatt csúszik, arról csak találgatások vannak.
Orbán Viktor miniszterelnök az új Néprajzi Múzeum ünnepélyes átadóján kijelentette, „hogy a Liget Projektnek, Európa legnagyobb kulturális beruházásának teljesen el kell készülnie.” Baán László ehhez hozzátette, hogy már csak a megfelelő közbeszerzések kiírása van hátra és az építkezés 2023-ban elindulhat. A miniszteri biztos később a Metropolnak adott interjúban a főváros által okozott késlekedés miatt az épület átadását 2027-2028-ra jósolta.
Karácsony Gergely a VálaszOnline-nak adott interjújában az ügy anyagi részére hívta fel a figyelmet kijelentve, hogy meglepődne, ha az elkövetkezendő két évben a kormánynak lenne elég pénze az építkezéshez.
A 24.hu-nak küldött hivatalos válaszában a Városliget Zrt. azt írta: „az adminisztratív eljárásra azért került sor, mert elkészültek az épület kiviteli tervei, így ezek alapján szükséges az építési engedélyt pontosítani. A részletes tervek elkészültével összefüggő pontosítások nem érintik az Új Nemzeti Galéria nemzetközi tervpályázaton kiválasztott építészeti karakterét és kulturális funkcióit. A kivitelezés majd a nemzetközi-, és az ezzel összefüggően alakuló hazai gazdasági környezet kedvezőbbre fordulása estén kezdődik meg.” – vagyis itt már nem szerepelt hozzávetőleges dátum sem.
Az új budapesti intézmény a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria egyesített modern kori kollekcióját fogadja be, azaz – visszatérve a hagyományokhoz – újra együtt mutatja majd be a magyar és nemzetközi képzőművészet remekeit, úgy, ahogy azt az ’50-es évekig a Szépművészeti Múzeum is tette és úgy, ahogy az Európa-szerte megszokott. Emellett az új galéria a magyarországi és az európai képzőművészet modernkori fejlődésének folyamatát dokumentáló legnagyobb hazai múzeum lesz, amely a 19. század elejétől a jelenkorig gyűjti, őrzi s mutatja be a magyar és az egyetemes művészettörténet kiváló alkotásait – olvasható a Liget Budapest honlapján.
A Pritzker-díjas japán SANAA (Sejima and Nishizawa and Associates) építésziroda tervei alapján épül fel az Új Nemzeti Galéria a Liget Budapest Projekt keretében, az egykori Petőfi Csarnok helyén. A nyertes terv szerint a japán építészek egy környezetbe illeszkedő, interaktív és emberközeli, ugyanakkor 21. századi, korszerű épületet álmodtak a Városligetbe. A japán alkotók nevéhez több kiváló múzeumi épület is fűződik: terveik alapján valósult meg például a Louvre Lensben megnyílt új múzeuma, vagy a New York-i Új Kortárs Művészeti Múzeum.
