Minden év elején számos alkotás, irodalmi vagy zenei mű kerül közkincs státuszba, vagyis lejár a rájuk vonatkozó szerzői jogi védelem. Holmes mellett Virginia Woolf, Kafka és Fritz Lang alkotásai is szabadon felhasználhatóak 2023-tól.
Az intellektuális javakat védő szabályozások a megjelenéstől vagy a szerző halálától számítva országonként eltérő ideig védik az adott alkotást. Ennek az időnek a lejárta után, amely Magyarországon az EU többségéhez hasonlóan 70 év, már nem kell jogdíjat fizetnie a jogok tulajdonosának, bárki szabadon felhasználhatja a művet.
A hazai alkotások közül szabadon felhasználhatóvá válnak Molnár Ferenc, Kempelen Béla, Szász Gyula, Paul Éluard, Knut Hamsun, Mariano Azuela, Waldemar Bonsels írásai, Kende Géza festményei, Szerémi Gusztáv zeneművei, valamint Borsos József és Vidor Emil önálló építészeti tervei is 2023. január 1-jétől Magyarországon – közölte a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala.
A public domain / közkincs státusz azt jelenti, hogy újabb irodalmi és zenei műveket dolgozhatnak fel az alkotók anélkül, hogy fizetniük kéne az eredeti után. Az idén felszabaduló alkotások közt találjuk például Sir Arthur Conan Doyle Sherlock Holmes esetnaplója (The Case-Book of Sherlock Holmes – 1927) című kötetét több más alkotással együtt.
A szerzői jogi szabályozást Amerikában 1998-ban változtatták meg: ennek értelmében a könyv, film, vagy más publikált mű 95 évvel a megjelenés után válik szabadon felhasználhatóvá. Így 2023-ban az 1927-es év termése, azon munkák esetében pedig, amelyeket nem publikáltak még, az 1952-ben elhunyt alkotóké lesz elérhető.
A zseniális detektív mellett egy briliáns nő munkái is szabadon hozzáférhetőek idéntől. Virginia Woolf Világítótorony című kötete szintén public domain lett, ahogy a Sherlock saga utolsó darabjai is, így a detektív teljes munkássága jogdíj fizetése nélkül felhasználható. Ez utóbbi azért is jó hír, mivel így pont került a Conan Doyle örökösei és egy eltökélt rajongó közötti jogi huzavona végére.
Franz Kafkának egy tizenéves bevándorlóról szóló Amerika című írása szintén 2023-tól vált közkinccsé, ahogy a Harlemi reneszánsznak nevezett, az afroamerikai költészet felvirágzását jelentő korszak számos alkotójának munkái is.
1927 a filmművészet szempontjából is mérföldkő volt. Ekkor mutatták be Fritz Lang klasszikusát, a Metropolis című disztópikus scifit, ami számos későbbi alkotásnak szolgált inspirációként. „A néma korszak legjelentősebb filmutópiája” (The Macmillan Dictionary of Films and Filmmakers) közel 2 millió dollárba került s a maga korában a nagy reklámkampány ellenére megbukott (H. G. Wells szigorúan bírálta, Hitlernek állítólag tetszett). Azóta viszont páratlanul nagy hatást gyakorolt a sci-fi műfajára s világszerte biztos sikerdarabja az archívumi moziknak – írja róla a Port.hu ismertetője.
(via My Modern Met)
