A Magyar Nemzeti Múzeum küldetésének tekinti, hogy újra divattá váljon a kulturális célú adományozás – mondta L. Simon László, a Nemzeti Múzeum főigazgatója a mai Hónap kincse kamaratárlat megnyitóján. A főigazgató hangsúlyozta, az intézmény gyűjteménye már a kezdetekkor adományokból jött létre és azóta is számos magán felajánlásból gazdagodott. A most bemutatott műtárgy, egy arany koronka, amely anyáról leányra szállt az Ugron-családban.
A műtárgyat Dr. Kiss Erika művészettörténész-főmuzeológus, a kamaratárlat kurátora részletesen mutatta be. Szavai szerint 1998-ban Ugron Istvánné Bánffy Mária (1926–2018) adományozta a különleges ékszert a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményének, az arany diadémot. A nyitott korona-formájú ékesség a kora újkori magyar nyelvű forrásokban szereplő koronkával azonosítható. Ezeket a kicsi koronákat egykor a fej tetején, fátylon, esetleg kontyon, a főkötő felett viselték. Az Ugron-féle koronka tíz hosszúkás stilizált boglárját fehér, zöld és kétféle kék színű rekeszzománc díszítés borítja, felületükre több tucat gyöngyöt, valamint rubin köveket foglalt az egykori ötvös. A tárgy mai formáját a 19. században nyerhette el, ekkor szerelték az arany boglárokat két fémpántra. Az összeállítás inkább emlékeztet varrásra, mint hagyományos ötvösmunkára: az áttört boglárokat vékony aranyszállal hurkolták, csomózták a két merevítő pántra. Az „alkatrészek”, a gyöngyös drágaköves boglárok azonban két évszázaddal korábban, a 16. század végén készülhettek, feltehetően Észak-Erdélyben.
Dr. Ugron Gáspár Gábor az eseményen megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy a különleges fejdísz a legjobb és megmegfelelőbb helyre került, hogy már a Magyar Nemzeti Múzeum őrzi. Családtörténetüket megidézve az Ugron-család a múzeumhoz több szállal való kötődéséről is szólt, hisz dédnagyapja töltötte be a Múzeum főigazgatói posztját 1894–1916 között. A hosszú utat bejárt szépséges koronkát a 20. században is viselték a család hölgyei. 1940-ben Észak-Erdély visszafoglalásakor, a magyar hadsereg kolozsvári bevonulása alkalmából ékesítette az egyik családtagot, majd a dédanya példáját követve Bánffy Mária leányai, Ugron Mária (1950–1997) és Ugron Anikó is viselték a koronkát esküvőjük alkalmával 1973-ban, illetve 1975-ben.
Ugron Istvánné Bánffy Mária 1998-ban az államalapítás közelgő 1000. évfordulójának alkalmából adományozta a családi ereklyét a Múzeumnak. A különleges műtárgy remélhetőleg örökre őrzi Erdély, a Kendeffyek, Ugronok, Bánffyak emlékét, közös múltunkat.
A különleges tárgyat a Múzeum aulájában csodálhatják meg a látogatók június végéig.
