Az első Magyarországon nyomtatott könyv, a Budai Krónika, azaz a Chronica Hungarorum kiadásának 550. évfordulójára az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) újra megjelentette a gyűjteményében őrzött példány latin nyelvű hasonmását. A fakszimilét mutatta be a nemzeti bibliotéka.
A közlemény kitér arra is, hogy a fakszimile a magyar revideált fordítással, egy, a mű történetéről szóló, átfogó tanulmánnyal és egy részletes angol nyelvű ismertetővel kiegészítve jelent meg. A bemutatót azért időzítették pünkösdre, mert a magyar nyomdászattörténet hetven levelet (százharminchárom lapot) tartalmazó első kötetét 1473 pünkösd előestéjén fejezte be Hess András – áll a közleményben.
A dokumentumban idézik Rózsa Dávidot, az OSZK főigazgatóját, aki a bemutatón elmondta: „A kultúra disszeminációjának legújabb eredménye a Budai Krónika, amely a korábbi szövegkiadások után újfent aktualizálja magyarságunk fontos időszakát”. Szóllás Péter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium Könyvtári és Levéltári Főosztályának vezetője beszédében kiemelte: „Eleinket, mostani önmagunkat és könyvkultúránkat is ünnepeljük a Budai Krónikával. A kötetbe szőtt, eredetileg önálló elbeszélések nemzeti önazonosságunk csírái, amelyeket jó újraolvasni”.
A közlemény kiemeli: a kötet egyedülálló az európai művelődés és tipográfia történetében, ugyanis nem ismerünk több példát arra, hogy egy azonos kultúrkörbe tartozó nép első nyomtatványában a saját történelmét örökítse meg. A Chronica Hungarorum feltételezhetően kétszáz-kétszázötven eredeti példányából mindössze tíz maradt fenn a világon, e köteteket Szentpétervártól Princetonig a világ híres könyvtáraiban, Magyarországon az Országos Széchényi Könyvtárban és az ELTE Egyetemi Könyvtárban őrzik. (A princetoni példány került elő legutoljára, 1990-ben egy aukción 420 ezer nyugat-német márkáért vásárolták meg.)
Az 550. évforduló alkalmából az OSZK Farkas Gábor Farkas művelődéstörténész és Varga Bernadett irodalomtörténész szerkesztésében, valamint Schöck Gyula jeles magyar könyvművész gondozásában jelentette meg a művet a jubileumi évszámnak megfelelően 550 példányban.
Ebből 350 bibliofil példány gépi kötéssel, borítóján – Hess András betűinek felhasználásával – arany prégnyomással a kísérőkötettel együtt míves fatokba került. A 200 gyűjtői példány fatáblás kézi kötéssel, az elő- és a hátlap – egy korabeli borítóról vett vésetminta felhasználásával – vakdombor nyomással készült. A szakemberek mind a nyomdai előkészítés, mind az anyagválasztás folyamán messzemenően igyekeztek visszaadni az eredeti kötet élményét. Olyan felbontású fotók készültek hozzá, hogy semmilyen kompromisszumot ne kelljen kötni a valósághű részletek visszaadása tekintetében – írják a közleményben.
Mint a könyvtár oldalán olvasható, a magyarországi könyvnyomtatás szorgalmazója Vitéz János esztergomi érsek lehetett. Feltehetően az ő megbízásából kereste fel Kárai László budai prépost, alkancellár Mátyás követeként a német származású Hess Andrást Rómában 1470-71 telén. Hess András 1471-ben érkezett Budára, nyomdájának első kiadványa volt a Budai Krónika.
Hess András budai nyomdájából még egy kiadvány ismeretes, ám néhány év múlva a nyomda megszűnt, a nyomdász további sorsa pedig ismeretlen. Évtizedek múlva, a 16. század első felében nyomtattak újra könyvet a magyar királyságban, az első immár magyar nyelven itt nyomtatott kiadvány pedig Sylvester János újszövetség fordítása, amely 1541-ben jelent meg.
Az első magyar földön nyomtatott könyvnek 1900 és 1973 után 2023-ban harmadszor jelenik meg fakszimiléje. A díszes kiadvány megrendelhető az OSZK honlapján, ide kattintva pedig Szabó Sipos Barnabás színművész előadásában meghallgatható hangoskönyv formájában.
Az OSZK honlapján közölte azt is, hogy a Budai Krónika díszes másolatával megajándékozták Ferenc pápát néhány héttel ezelőtti budapesti látogatásán.
