Robert Capa, a tudósító címmel június 13-án megnyílt a világ első, állandó Robert Capa életmű-kiállítása az idén 10 éves Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ új, 500 nm-es kiállítóterében. Az egyedülálló tárlat mintegy 140 – köztük számos ikonikussá vált – fényképet bemutatva a fotográfus életének fontosabb állomásait tárja a látogató elé. Robert Capa képeivel és hozzáállásával mély hatást gyakorolt a közönségre, örökre megváltoztatta a fotóriporteri szakma normáit és hozzájárult a történelem megértéséhez és az emlékezéshez.
Robert Capa, a tudósító címmel június 13-án megnyílt a világ első, állandó Robert Capa életmű-kiállítása az idén 10 éves Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ új, 500 nm-es kiállítóterében. A Magyar Állam 2008-ban vásárolta meg a Master’s Set III (Mestergyűjtemény) sorozatot, amely 937 darab a kilencvenes években készült nagyítást tartalmaz. Ezzel New York és Tokió mellett Budapest vált a Capa-hagyaték legfontosabb őrzőjévé.
Robert Capa mindössze 41 évet élt. Budapesten született Friedmann Endre néven 1913. október 22-én, taposóaknára lépve az indokínai háborúban hunyt el 1954. május 25-én. A XX. század több nagy háborújának – spanyol polgárháború, a második kínai-japán háború, a II. világháború, az első arab-izraeli háború és az első indokínai háború – volt egyedülálló képi krónikása. A nevét a legelsők, a legjobbak között jegyzi az egyetemes fotótörténet.
Az öt harcmezőt megjárt haditudósító tragikusan rövid élete során is maradandót alkotott: a frontokon és a hátországokban készült fotóival iskolát teremtett, megújította a fotóriporteri munkát. A háborút, a harcokat, a katonákat a lövészárokban vagy éppen a hátország mindennapjait a résztvevő megfigyelő pozíciójából fényképezte, határtalan együttérzéssel. Ott volt a katonákkal, ott volt az események közepén és a halál közvetlen közelében dokumentálta a történteket.
Ezzel a közelséggel, ezzel a részvétellel alkotta újra a háborús fotográfia műfaját. Ismerjük a sokat idézett híres mondását: „ha nem elég jók a képeid, nem voltál elég közel”. Jelentős hatást gyakorolt a fotóriporteri szakmára és a háborús fotózásra. Képei és munkássága nemzedékek sorának nyújtott és nyújt inspirációt. A Capa által megtestesített etikai elvek és elhivatottsága azóta is fontos alappillérei a fotóriporteri szakmának.
„Sosem csak az esemény önmagában való megörökítését tartotta fontosnak, hanem az előzményeket és a következményeket is: tudta egy háború sosem az első lövéssel kezdődik és nem is az utolsóval ér véget. A kiállított fotográfiák nem csak a háborúk világát mutatják meg, hanem Robert Capa békés pillanatainak őrzői is” – emeli ki Csizek Gabriella, a kiállítás kurátora.
A kiállítótérben végigjárható útvonal Robert Capa életének fontosabb állomásait tárja a látogató elé, az életmű által meghatározott témák szerinti feldolgozásban. Az életút nemcsak időbeli és térbeli séta, de egyúttal egyfajta „belső út” is, amely bemutatja az 1920-as évek elején Budapestről elinduló, majd szinte valamennyi kontinensen megforduló és ott képeket készítő Capa művészi és magánéleti kiteljesedését, majd annak tragikusan hirtelen befejeződését. A kiállításba beépülő vizuáltechnikai és információtechnológiai eszközök segítik a fotók értelmezését, feltárják, megelevenítik készítésük körülményeit, és megmutatják a halhatatlan életművet.
A kiállítás bemutatja Robert Capa kompozíciós virtuozitását, az alapos, részletekbe menő megfigyelésekből épített képeit és emellett egyedülálló képességét a gyors lefolyású akciók megörökítésében is. A világhírű felvételek előtt vagy éppen az azok után készült képekkel a történteket egymásutániságukban is láttatja. A spanyol polgárháború egyik kiállított felvételén az a Federico Borell Garcia szerepel, aki A milicista halála című képen is látható.
A kiállítás alapjául szolgáló, ún. Master’s Set III (Mestergyűjtemény) sorozatát Cornell Capa (Robert Capa öccse), illetve Richard Whelan fotótörténész (Robert Capa monográfusa) válogatták ki a Capa által hátrahagyott közel 70 ezer negatív közül. Döntésük értelmében ezekről a negatívokról ebben a méretben kizárólag ez a három széria nagyítás volt elkészíthető. A képek a Capa aláírását utánzó szárazbélyegzőről ismerhetőek fel, amely a nagyításokon alul, a jobb oldalon láthatók. A sorozat az életművet leginkább reprezentáló képeket tartalmazza az 1932 és 1954 közötti időszakból azaz Capa teljes munkásságát felöleli, az első felvételektől a legutolsóig. A magyarországi gyűjtemény része még egy úgynevezett Vintage Collection, amely 48 eredeti fotóból áll.
A Robert Capa-gyűjtemény megvásárlásáról kötött megállapodás rögzítette, hogy a gyűjteményt a későbbiekben annak „végleges otthonában”, egy, a kutatására és kiállítására is létrehozandó fotóközpontban szükséges elhelyezni. A magyar fotográfiai örökség megőrzésére és gyarapítására létrejött Capa Központnak az egyik kiemelt feladata, hogy a fotográfiák vagyonkezelőjeként kiállításokon, rendezvényeken, kiadványokban népszerűsítse a megvásárolt Robert Capa-gyűjteményt. Idén október 22-én lesz Robert Capa születésének 110. évfordulója. Az ünnepi évhez kapcsolódva nyílt meg a világ első, állandó Robert Capa életmű-kiállítás a felújított terekben.
A 2013-ban létrejött Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ (Capa Központ) kiemelt feladata a magyar és a nemzetközi fotográfia alkotóinak, trendjeinek bemutatása, hazai és nemzetközi kiállítások rendezése, valamint változatos fotószakmai események (kerekasztalbeszélgetések, tárlatvezetések, portfólió konzultációk, műhelyek) szervezése.
A felújítás
A Nagymező utca 8. szám alatti ingatlant – a Capa Központ székhelyéül is szolgáló épületet – 1909-ben vásárolta meg Ernst Lajos. A műgyűjtő a telekre hatalmas bérházat építtetett, amely 1912-ben készült el. Budapest első ötemeletes épületének földszintjén egy mozi, az első emeleten Ernst gyűjteményének és időszaki kiállításoknak otthont adó múzeum működött, a felső emeleteken pedig bérlakásokat és két műteremlakást alakítottak ki.
Azért, hogy a Capa Központ a világon egyedülálló módon teret adhasson névadója, a magyar származású világhírű fotográfus, Robert Capa életművének bemutatásához, a Kormány 2017-ben és 2021-ban összesen 813 millió Ft-tal járult hozzá a Robert Capa életműkiállítás létrehozásához szükséges felújításhoz és a kiállítás megépítéséhez.
A Capa Központ fejlesztési koncepciója (tradíció és modernség) az egykori egység – a mozi és a kiállítótér – helyreállítására épült. A régi mozi előcsarnokának az első emeleti kiállítási részhez kapcsolásával nemcsak az eredeti állapota állt helyre, hanem rendeződött a két egymást kiszolgáló, értelmező funkció közötti kapcsolat is. A most felújított épületrész – az előcsarnokot és a régi nézőteret kivéve – teljes egészében multifunkcionális kiállítási térré alakult (az egykori színészbüfé, öltözők, díszletraktárak, vizes helyiségek is). Ebben a térben a mai múzeumtechnológiai elvárásoknak megfelelő épületgépészeti és technológiai rendszereket építettek ki. A színházi nézőtér helyén egy új rendezvényterem jött létre, a felújított, szecessziós előcsarnok pedig izgalmas környezetben fogadja a látogatókat.
A felújítással a Capa Központ területe mintegy kétszeresére növekedett, a műemlék épületben modern, a nemzetközi trendekhez igazodó kortárs, befogadó közösségi központ jött létre. Az épületegyüttes – a korábbi, első emeleti kiállítóterek mellett a fogadótér és a több száz négyzetméteres új kiállítótér és rendezvényterem – térbeli adottságai megfelelő körülményeket teremtenek a komplex feladatrendszer (bemutatás, gyűjtemény-kezelés, kutatás, múzeumpedagógia, oktatás, rendezvényszervezés stb.) ellátásához.
A Capa Központ célja a beruházással, fejlesztéssel a Capa-hagyaték megőrzésen és kiállításán túl többek között az átadott Robert Capa képanyag gondozása hazai és nemzetközi kiállításokon, kiadványokban, konferenciákon való népszerűsítése, magas színvonalú fotográfiai rendezvények, társművészeti események, hazai és nemzetközi mesterkurzusok szervezése.
Robert Capa, a tudósító:
Egész életében hitt abban, hogy a fotográfia univerzális nyelve képes olyan változásokat előidézni, amitől a világ jobbá válhat. Igazából, ahogy ő fogalmazott, munkanélküli szeretett volna lenni, háború nélküli világban élni. A világ legnagyobb háborús fotóriportere érzékeny, nagylelkű, az igazságért kiálló, nagyon bátor ember volt.
A világhírt Capa számára a spanyol polgárháborúban, 1936-ban készült, az A milicista halála című fotó hozta meg, de életének egyik legszomorúbb pillanata is ehhez az időszakhoz köthető: szerelmének és munkatársának, a lengyel származású fotográfusnak, Gerda Tarónak az elvesztése.
Capa javaslatára alapították meg 1947-ben Henri Cartier-Bresson, George Rodger és David „Chim” Seymour fotográfusokkal közösen a Magnum Photos ügynökséget. Az „etikus kalandorok” által létrehozott, a függetlenséget a legalapvetőbb értéknek tartó Magnum Photos azóta is működik. A világhírű fotóügynökség meghatározó alapelvei mind a mai napig a fotográfiai képalkotás fontosságába vetett hit, az egyéni látásmód tisztelete és a belső iránytű követése a témaválasztás és megvalósítás terén, valamint a folyamatos párbeszéd a fotográfia társadalmi szerepéről, a kép létezésének sajátosságairól.
