Exkluzív kiállítás nyílik az MTVA szervezésében Keleti Éva Kossuth- és Balázs Béla-díjas érdemes és kiváló művész eddig soha nem látott alkotásaiból. A kiállításhoz kapcsolódva a közmédia portréfilmet is készített a fotóművészről.
Az MTVA Fotóarchívumát 2021 óta bővítő gyűjteményi darabok a magyar kultúra és nemzeti fotótörténetünk meghatározó részei. A művész egyedülálló, hét évtizedes pályája előtt nemcsak a július 13-án megnyíló tárlat tiszteleg: a kiállításhoz kapcsolódva a közmédia portréfilmet is készített Keleti Éváról.
Az M5 kulturális csatorna saját gyártású, A pillangó szárnyán című filmje a fotográfust gyerekkorától napjainkig kíséri, bemutatva mélységekkel és magasságokkal teli életét. Az alkotást július 8-án mutatták be a közmédia kulturális csatornáján, de újranézhető a Médiaklikken is. Az alábbiakban a portréfilm legemlékezetesebb történeteiből válogattunk.
A tánc, mint örök szerelem
Már kislány korában is a művészet vonzotta, balerina szeretett volna lenni. Saját bevallása szerint megfelelő adottságok hiányában borzasztó tehetségtelen volt, ezért azt tanácsolták édesanyjának, hogy válasszon inkább olyan tevékenységet, amiben sikerélménye lehet. Keleti Éva azonban nem mondott le a táncművészetről. Rendszeresen fotózta a Magyar Állami Operaház Balettegyüttesét, a Pécsi Balettet, a Győri Balettet és az idelátogató külföldi együttesek előadásait is. Egyik leghíresebb fotója, az Extázis is egy tánckép.
Nagybátyjára tekint első számú őrangyalaként
Nem Keleti Éva az egyetlen a családjában, aki hivatása által maradandó értéket hagyott az utókornak. Nagybátyja, Kabos Endre háromszoros olimpiai-, hatszoros Európa-bajnok vívó volt. Tragikus körülmények között távozott el épp a 38. születésnapja előtti napon. A villamoson utazott a Margit hídon, amikor azt a legnagyobb csúcsforgalom idején felrobbantották. Keleti Éva máig érzi az ő féltve óvó jelenlétét.
Az életét köszönheti annak, hogy nem fogadott szót
Tizenkét éves korában a gellérthegyi apácakolostorba vitték, ahol elrejtőzhettek a politikai vagy vallási okokból üldözöttek gyermekei. Bár mindig nyitott, beszédes kislány volt, itt mégis szörnyen egyedül érezte magát, ezért hazaszökött. Hajnalban, a háborús Budapesten, Budáról az Oktogonig gyalogolt. Otthon nagyon megszidták emiatt, de másnapra rájöttek, a gondviselés intézhette így, mivel a reggeli újságból kiderült, hogy a következő éjszakán betörtek a zárdába és elhurcolták, meggyilkolták az ottlévőket.
Sorsszerű véletlenek
A második világháború idején az édesanyjával az Újlaki Téglagyárba vezényelték, ám a deportálás elől szerencsével megmenekültek. Hajnalban egy férfi arra kérte őket, tartsanak vele. Bár a legrosszabbra készültek, amikor beültek az ismeretlen motorjának oldalkocsijába, egy Pannónia utcai védett házhoz vitte őket, ahol később újabb csodával határos módon menekültek meg a kivégzés elől. Egy nap levezényelték a társasház udvarára a 60 év alatti felnőtteket, köztük a kis Éva édesapját és az édesanyját is, így a lány a nagymamájával maradt. Keserves zokogására felfigyelt az egyik rendőr, és végül megkegyelmezett a Keleti házaspárnak, társait kijátszva kiemelte őket a halálsorból.
Kiválóságok gyűrűjében
A Nemzet Színésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas színművész, Bessenyei Ferenc 60. születésnapját Keletiéknél töltötte, miközben egész Pest őt kereste. Rendszeres vendég volt náluk Latinovits Zoltán is, akit felkért arra, hogy pár napra beköltözhessen hozzá és párjához, Ruttkai Évához. A legendás, de rövid szerelem intim pillanatait egyedüliként Keleti Éva örökíthette meg. Kameráját rajtuk kívül olyan művészek engedték közel magukhoz, mint Törőcsik Mari, Garas Dezső vagy Darvas Iván.
