A második világháború után új életre kelt hazai filmgyártás lassan találta meg az utat a nézőkhöz, de a negyvenes évek végére ráleltek a megfelelő receptre. Az 1949-ben bemutatott, az úri világot kifigurázó, kellemes melódiákkal kísért, könnyed romantikus vígjáték, a Mágnás Miska bombasiker lett. A Gábor Miklós, Sárdy János, Latabár Kálmán közreműködésével elkészült alkotást 9.877.357 néző látta a mozikban. Erre azóta sem volt példa. Még a hollywoodi szuperprodukciók – Star Wars, Avatar – sem tudtak a nyomába érni. Az idei Budapesti Klasszikus Film Maratonon a film felújított változatát vetítik újra nagyvásznon.
A Mágnás Miska káprázatos népszerűsége szerencsére nem egyedi a hazai filmgyártásban. Már az ötvenes években követték a példáját a műfaji filmek felé bátran forduló alkotók. A szocialista propagandát finoman karikírozó, a kor vezető színészeivel forgatott 1953-as Állami áruházban szintén a humor és a zenés betétek kaptak nagyobb hangsúlyt. A feketekereskedelem köré szőtt mesterkélt történet tanmese helyett a közönség szórakoztatását szem előtt tartó alkotás lett. Több mint 6,7 millióan be is ültek rá a mozikba. Ennek a filmnek is köszönhető, hogy Latabár Kálmán újabb nagy korszakát hozták el ezek az évek.
A Mágnás Miska, az Állami áruház mellett a főszereplésével forgatott 1954-es vígjáték, a Fel a fejjel szintén kiugró siker lett. Közel 6 millión váltottak rá jegyet annak idején. A régiek mellett új sztárokat is avattak a nézők. A népszerű Szigligeti Ede mű, a Liliomfi azonos című adaptációja a szerelmeseket játszó Darvas Ivánt és Krencsey Marianne-t egy pillantás alatt közönségkedvenccé emelte, akikért ugyancsak sokan ültek be a filmszínházakba, egészen pontosan 6,7 millióan.
A hatvanas és hetvenes években sem múlt el a hazai moziláz. Bár nagyobb lett a külföldi konkurencia, felbukkantak az amerikai westernek, katasztrófafilmek, sci-fik és külföldi komédiák, azért a magyar filmek többé-kevésbé állták a versenyt. Legfőképpen Várkonyi Zoltán rendező miatt, aki a Jókai Mór és Gárdonyi Géza regények vászonra vitelével széles tömegeket szólított meg. Az Egri csillagokat és A kőszívű ember fiait is 9 milliónál többen nézték meg a mozikban, de az Egy magyar nábob, illetve a Kárpáthy Zoltán előadásaira is 7,2 millió jegyet értékesítettek.
A magyar film élt, virult, de már egyre inkább láthatóak voltak annak a jelei, hogy előbb-utóbb nálunk is elszipkázzák a nézőket a külföldi szuperprodukciók. Bár keveset engedtek be belőlük Magyarországra, azért a Star Wars (Csillagok háborúja címmel), vagy a Volt egyszer egy vadnyugat sokak érdeklődését felkeltette. Sergio Leone westernjére 8,7 millióan, George Lucas űrkalandjára 5,4 millióan váltottak belépőt.
A nyolcvanas évek a hazai animáció nagy korszakai közé tartoznak. Dargay Attila az 1981-es Vuk és az 1985-ös Szaffi révén kicsiket, nagyokat egyaránt a mozikba csábított. Akkoriban a két film együtt közel 4 millió nézőnek jelentett óriási élményt. Akárcsak az 1986-os Macskafogó, amit szintén több mint 1,1 millió honfitársunk látott a bemutatója idején. Bujtor István is ebben az évtizedben tette le a magyar zsaruvígjáték alapjait. A Pogány Madonna 1,5 milliós nézőszáma hosszútávra bebetonozta az ő, illetve a műfaj jövőjét. A szerzői filmes oldalt képviselő rendező, Szabó István szintén megtalálta a hangot a közönséggel. Az Oscar-díjas Mephisto és a Redl ezredes egyaránt nézettek voltak. Az előbbit közel 1,5 millióan, utóbbit 974 ezren látták.
A nyolcvanas évek kimagasló sikere lett még az István, a király rockopera filmváltozata, amit 1,4 millióan néztek meg a mozikban, illetve a kifejezetten a fiatalabb korosztálynak szóló zenés, romantikus Szerelem első vérig, ami 1986-ban 1,2 millió nézővel robbantott kasszát.
A rendszerváltás utáni Magyarországon a korábbi látogatottsági adatok már elérhetetlennek bizonyultak. Az országba beömlő külföldi, főleg amerikai filmek áradata elvitte a közönséget, de azért még így is akadtak szép számmal olyan magyar produkciók, amelyek felvették velük a versenyt. A Sose halunk meg (209 ezer néző), a Hamis baba (223 ezer néző), A miniszter félrelép (662 ezer néző), a Csinibaba (502 ezer néző), valamint a Hippolyt, a Valami Amerika, a Szabadság, szerelem, a Kontroll, a Made in Hungária, az Üvegtigris egyaránt bizonyították, hogy a nézők még mindig szeretik a rólunk, elsősorban nekünk szóló történeteket. Ez a tendencia pedig az utóbbi bő évtizedre is igaz köszönhetően olyan hazai sikerfilmeknek, mint az Oscar-díjat elnyert Saul fia, az Ezüst Medvével kitüntetett Testről és lélekről, valamint Antal Nimród hollywoodi léptékű akciófilmje a Viszkis, vagy a 456 ezer nézőt vonzó Kincsem.
Az idei Budapesti Klasszikus Film Maraton programjában a magyar sikerfilmek bő 70 éves terméséből merítve többek közt látható lesz a felújított Mágnás Miska, az Állami áruház, illetve a Macskafogó is.
