Nagy sikerrel zárult a Kieselbach Galéria 2023. október 10-én este megrendezett őszi árverése. A szezonnyitó aukción jó hangulatú licitálás közepette találtak gazdára a magyar képzőművészet kiváló klasszikus és kortárs alkotásai. A teljesen megtelt terem vendégei és az egyre több otthonról licitáló online részvevő segítségével a műtárgyak többsége gazdára talált, számos életműrekord született (Járitz Józsa, Vörös Géza, Gráber Margit stb.).
Az este vitathatatlan szenzációja Perlrott Csaba Vilmos Csendélet Matisse-képpel és szoborral című, 1912 körül készült kompozíciója volt. A párizsi iskola festőiségét, Cézanne kékjeit, a Louvre antik szobrát és Haneri Matisse akt képét megidéző csendélet 115 millió forintos leütési áron talált új gazdára. A mesterdarab a modern magyar festészet egyik legszebb csendélete. A kép megidézi a párizsi iskolát, Cézanne kékjeit, a Louvre antik szobrát és Perlrott mesterét, Henri Matisse-t.
A csendélet bal felső sarkában látható akt-kép pedig a „Matisse-kód”, egy titkos jelzés, amit csak Matisse fauve művészetének ismerői tudtak dekódolni: ez a fiatal párizsi művészek által bibliaként forgatott Jegyzetek a festészetről című Matisse-tanulmány mellett reprodukált Fekete és arany akt. Perlrott pedig mestere előtt tisztelegve foglalta bele a művet az aranymetszés szabályait követő csendéletének tárgyegyüttesébe. A legkiérleltebb perlrotti kompozíció a „Matisse-kód” megfejtése révén juttatta el a festményt a száz millió feletti árszintre.
A modern magyar festészet kiemelkedő remekművei között szerepelt Orbán Dezső 1910-es Kis aktja. A 34 millió forintért leütött mű kultúrtörténeti rangját emelte, hogy a művészettörténeti kutatás azonosította modelljét, a neves nyugatos író és iparművész, Lesznai Anna személyében. A több mint száz éves kort megélt festő a képet örök emlékként magával vitte új hazájába Ausztráliába is, amikor 1939-ben emigrált. Ahogy a kutatás kiderítette – az akt budapesti műteremtársát, szerelmét, a zseniális művésznőt, Lesznai Annát ábrázolta. Sok évtizednyi ausztráliai kitérő után a hazai közönség a festménnyel a Magyar Vadak és a Nyolcak kiállításain találkozhatott legutóbb. A kép pár darabját, a szintén meztelen Lesznait megjelenítő „Nagy aktot” a közelmúltban a Magyar Nemzeti Bank vásárolta meg.
Egy hasonlóan modernista szellemiségű akt Járitz Józsától életműrekordot ért el: az 1916-os Fekvői női aktnál l2 millió forintnál koppant a kalapács. Szintén nőművészeti életműrekordot ért el Gráber Margit arcképe. Scheiber Hugó első világháborús, katonasapkás önarcképe jelezte, hogy már nemcsak Scheiber art deco korszaka, hanem az azt megelőző expresszionista stílusvilága is megmozgatja a licitálókat: az 1917-es portré 16 milliós forintos áron kelt el. Kontuly Béla római iskolás főműve, a muzeális rangú, 1930-as Csíkos blúzos lány most az életmű legdrágább alkotásai közé került.
A két világháború közötti időszak népszerű art deco sztárjai kimagasló eredményeket értek el. Az aukció méltán népszerű alkotása Vaszary János Pompadour című 1926 körül készült kompozíciója. Az art deco nagyváros látványaitól elvarázsolt, ünnepelt festő XV. Lajos híres szeretőjét, Madame Pompadour márkinőt festette meg – a rokokó színpadi jelenet pedig valódi, mert Pompadour szerepét Fedák Sári tölti be egy operett előadáson. A Pompadour a kikiáltási árát jelentősen meghaladva érte el a 48 milliós leütési árat.
Vörös Géza cilinderes, magritte-os önarcképe 40 milliós kalapácsárral életműrekordot hozott az art deco képeiről ismert festő számára. Legismertebb alkotásán, a Kalapos önarcképen is látható egy akt a háttérben. A magyar art deco egyik emblémaszerű főművén Vörös Géza úgy mutat meg mindent, hogy közben chaplines arckifejezése mögött magritte-i rejtélyeket is kereshetünk. A pesti bohém felvette keménykalapját és kockás felöltőjét, nyakkendőt kötött, mint később szürrealista kollégája, majd ebben az öltözékben beállt pózolni saját műterem lakásában. Mintha egy szelfit készítene indulás előtt.
A Kieselbach Galéria őszi árverésén a klasszikus művek mellett külön blokkokba rendezve szerepeltek a kortárs művek. Az 1945 utáni mezőny egyértelmű sztárja a 60-as évek aranygenerációjának nemzetközi rangú képviselője, Keserü Ilona volt, akinek Labirintus című, 2000-es évek elején született műve felkeltette a licitálók kedvét. Az életműrekord egyik központi motívumát, a szivárványszínű „gubancot” ábrázoló absztrakt festmény – heves licitcsatát követően – a kikiáltási ár közel háromszorosát érte el.
A külföldről hazaérkező magyar műtárgyak között különleges meglepetést szolgáltatott Fredric Károly, aki most debütált a hazai műtárgypiacon. Az Amerikában élő, magyar származású festő a New York-i absztrakt expresszionizmus szellemében dolgozott. Nagy szabású nonfiguratív műve 14 milliós leütési árat ért el, új konkurenciát támasztva Korniss Dezső csurgatásos kompozícióinak.
A sikeres őszi aukció után a Kieselbach Galéria a nagy 20. századi magyar mester, Szőnyi István kiállítására készül, amit rendhagyó léptékű – az eddig legnagyobb – életmű-katalógus kísér.
