Művészcsaládba született, kisgyerekkorától fogva folyamatosan alkotott. Sokoldalú, karizmatikus, élettel teli személyiség volt, aki vonzotta a hozzá hasonló gondolkodókat. Tudatosan készült az írói pályára, 9-10 évesen írta első verseit, novelláit. A gyermek-, a szép- és a spirituális irodalom területén is maradandót alkotott. 115 éve, 1908. december 14-én született Szepes Mária, leánykori neve Scherbach Magdolna, Papír Magdolna (Papír Margit, Balogh Magda, Orsi Mária).
Édesapja Scherbak Oziás (1877–1911), művésznevén Papír Sándor, színész, anyja Kronémer Mária (1883–1953), művésznevén Kornai Margit, énekes-, színésznő volt. Apja 1911-ben, nem sokkal halála előtt megalapította az Újpesti Népszínházat, így a kislány már 3 éves korától gyermekszínészként szerepelt. Édesanyja újra férjhez ment Galánthay Balogh Béla filmrendezőhöz, aki 1916 és 1943 között 67 filmet rendezett.
Mária már gyerekkorában kipróbálta a színészi pályát, apja színházában is játszott, első gyermekszerepét a Cigányszerelem című operettben kapta, kétévesen, majd Papír Magda néven több némafilmben is játszott, köztük A megfagyott gyermekben, melyet nevelőapja rendezett. Azonban kezdetektől fogva írónak készült, képezte magát, nagy hatással voltak rá a Nyugat és Ady Endre versei. 9 évesen már verseket, novellákat írt. 1929-ben, 21 éves korában kezdte meg naplójegyzeteinek írását. Nagy hatással voltak rá fivérei is. Bátyja, Scherbak (Papír) Viktor (1907–1976), nyelvész, író, filozófus, zenész és asztrológus volt. Filmesként Papír illetve Galántai Viktor néven is szerepelt, írói neve Wictor Charon volt.
1930-ban házasodott össze Szepes Béla (1903–1986) képzőművésszel, olimpiai ezüstérmes, többszörös atléta- és síbajnokkal. 1934-es, kékestetői élményeiből írta Akiknek pénzük van című regényét. 1938 májusban megszületett egyetlen gyermekük, Szepes Miklós Béla, aki 7 hónapos korában meghalt.
Anyaként rövid idő, alig egy év adatott meg számára, a gyerekeket mégis egész életében rajongva szerette, s örömmel ajándékozta meg őket történeteivel. A Pöttyös Panni-sorozat mellett több gyerekkönyve is született, jelentek meg kötetei a Móra Kiadónál több mint 50 éve töretlen sikernek örvendő Már tudok olvasni-sorozat első (Táltos Marci) és második (Fityfiritty) szériájában is.
A mese eredete a mítoszokon, mondákon, legendákon és eposzokon keresztül az írásbeliség előtti időkre nyúlik vissza. Szepes Mária, a bölcs asszony, a mágiák ismerője, az Összefüggések Tudományának titkos tanítója talán ezért is szentelt komolyabb időt ennek az irodalomban gyakran alábecsült műfajnak, és keltette életre többek között a sokak kedvencévé vált Pöttyös Panni alakját.
A Pöttyös Panni első kötete 1953-ban került a könyvesboltok polcaira, és az évek során sorozattá bővült. A négyéves Panni felnövését követő hétköznapi történeteket a forgatókönyvíróként is dolgozó Szepes Mária kiváló dramaturgiai érzéke egyszerűségükben is élvezetessé tette. A kötetek sokadik olvasásra is képesek megszólítani, megkacagtatni, magukkal ragadni az óvodásokat. F. Györffy Anna jellegzetes illusztrációival a sorozat hamar nagy népszerűségre tett szert.
Az igazi szófogadó kislányt megjelenítő főszereplő mellett helyet kapott a csintalanság mintapéldája – Astrid Lindgren Juharfalvi Emiljével némileg rokon vonásokat mutató –, Kockás Peti. Emellett felbukkan Tamara is, a kedves és beszédes kislány, akivel Panni egy fodrászatban ismerkedik meg, és rögtön szoros barátságot köt. A szerző elárulta, hogy a két karakter barátsága igaz történeten alapszik.
A sorozat egy klasszikus értékeket felmutató, különlegesen erős nagyszülő-unoka kapcsolatot tár elénk. Bár 70 év alatt sok minden változott, Pöttyös Panni történetei a mai gyerekeknek is legalább annyira kedvesek lehetnek, mint édesanyjuknak vagy nagymamájuknak annak idején.
A Pöttyös Panni könyveket gondozó Móra Kiadó idén a kultikus könyvsorozathoz kapcsolódóan egy országos gyerekrajzpályázatot hirdetett, amelyre közel 800 munka érkezett be. A beérkezett alkotásokból a Móra Kiadó és a Szepes Mária Alapítvány hatot díjazott, s a szakmai zsűri közel hatvanat válogatott ki, hogy a 2024. február 3-án nyíló, egy hónapos kiállításon a nagyközönség is megcsodálhassa őket a budapesti Deák17 Galériában.
Szepes Mária sokműfajú alkotó, gyermek- és ifjúsági könyvei mellett írt verset, regényt, kipróbálta magát a tudományos-fantasztikus irodalomban és több filmforgatókönyvet is jegyez. Legismertebb és -kiterjedt talán ezoterikus munkássága, melyet a Vörös oroszlán című 1946-ban megjelent kalandos sorsú regényével alapozott meg. Férje 1986-ban halt meg, 56 évig élt vele boldog házasságban. Utána írta meg önéletrajzi regényét Emberek és jelmezekcímen. Szepes Mária 2007. szeptember 3-án hunyt el.
(via Móra Kiadó, Szepes Mária hivatalos oldala és Wikipedia)
