December 17-én, vasárnap megérkezik az Istentelen ifjúság a Radnóti Színházba. Ödön von Horváth hősei, akik akár korunk gyermekei is lehetnének, egy olyan világban próbálnak túl- és átélni, ahol a kirobbanó háború fenyegetésében a nemzet jövője a tét. A történet középpontjában a boldogulását kereső kisember morális dilemmái és a kamaszok identitáskeresése áll egy értékvesztett világban.
A két világháború közötti hitleri Németországban született történetben egy tanárt és a gondjaira bízott kamasz diákcsoportot követjük az erdő mélyére, egy katonai felkészítést szolgáló, szörnyű tragédiába torkolló táborozásra.
A történet alapdilemmáját az az erőteljes oktatási direktíva okozza, amely mellett a főszereplő tanárnak nem jut elég mozgástér. Meddig mehet el az ember az önfeladásban a saját egzisztenciáját féltve? Az előadásban a tanár szerepében Porogi Ádámot láthatják a nézők, aki a tavalyi évadban elnyerte a Radnóti legjobb színésze díját.
„Ez a tanár olyan értékrenddel bír, amely szokatlan abban a korban, amiben él. Van benne humanizmus, ami már-már cikinek számít. Nincsenek különleges képességei, a megalkuvás és a félelem jellemzi, de egyszer csak elérkezik az a pont, amikor legyőzi a félelmeit”
– mondta a szerep kapcsán a színész. Habár a történet a ’30-as években játszódik, könnyű párhuzamot találni az akkori és a mostani kor között.
„Istenem, micsoda idők járnak! A világ tele van nyugtalansággal, minden a feje tetejére állt, és semmiben nem lehetünk biztosak. […] A legfontosabb, kedves jó barátom: dolgozni! És még egyszer: dolgozni! És azután: dolgozni! Az életünk a munka, nélküle már nincs életünk. Nem számít, tapasztalunk-e a nyomán sikert vagy figyelmet, amíg az igazságnak és az igazságosságnak szenteljük a munkánkat, ez egyáltalán nem számít.” – írja Ödön von Horváth Franz Theodor Csokornak 1938 márciusában.
Az előadásban utat tör magának a fiatal színészgeneráció, akik több szerepben is színpadra lépnek. A N. nevű diákot alakító Nagy Márk szerint a darab egyik központi témája az identitásvesztés:
„Minden fiatal ugyanúgy néz ki, ugyanazt az egyenruhát viseli. Eltűnik az identitásuk külsőleg és szellemileg is. Persze, lehet ennek pozitív hozadéka, hogy jól tudnak csapatként működni, ugyanakkor cselekedeteik erőszakosak, mert ilyen közegben szocializálódtak.”
A Radnóti Színházban december 17-től látható előadást Nagy Péter István állítja színpadra, aki Sándor Júliával és Hárs Annával közösen készítette a színpadi adaptációt Ödön von Horváth azonos című kisregényéből, de az osztrák szerző másik műve, a Korunk gyermekei egyes motívumait is beledolgozták a történetbe. Az előadás több mint 30 szereplőjét Porogi Ádám, Schneider Zoltán, Major Erik, Berényi Nóra Blanka, Kuttner Bálint, Kádár Kinga és Nagy Márk kelti életre a színpadon.
A krimi és a társadalmi dráma határmezsgyéjén mozgó történet filmszerű látványvilággal kel életre a Radnótiban: a díszletet Kálmán Eszter, a jelmezeket Pattantyus Dóra tervezte, a media designért Varga Vince, a sound designért Csizmás András a felelős.
