December 28-án a Budapesti Vonósok nagyszabású ünnepi hangversennyel köszöntik alapítójukat és művészeti vezetőjüket, Botvay Károlyt. Az immár hagyománnyá vált esemény idei szólistája a többszörös versenygyőztes, nemzetközileg is elismert fiatal csellóművész, Kokas Dóra, aki egy Domenico Montagnana által 1730-ban készített híres mesterhangszeren játszik majd. A koncertről, az üzleti és a művészeti élet közötti hasonlóságokról, a zene elkápráztató szépségéről Takács Jánossal, a Budapesti Vonósok Alapítvány kuratóriumának elnökével beszélgettünk.
– Milyen különbségeket és hasonlóságokat talál az üzleti életben és a művészetben?
– Igazából nem látok különbséget. Nem véletlenül oktatnak ma már egyetemi szinten művészetmenedzsmentet, a hatékonyságra kell törekedni minden területen. Talán a művészek kevésbé “járnak a földön”, mint az üzletemberek, de egy vállalatnál is kell legyenek és léteznek is “álmodozó” kreatív munkatársak, és vannak olyanok, akik az eredményeket, a költségeket, a hatékonyságot garantálják. Ugyanígy a művészet területén is kell lenniük olyan szakembereknek, akik az eredményességet pénzügyi értelemben is biztosítják. Ahogy egy zenekarnak nem csak zenészekre és karmesterre van szüksége, hanem menedzserekre is, úgy egy vállalatnál is vannak zenészek, karmester, és akadnak szólisták is. Sokat tanulhatnak a művészek a gazdasági élet szereplőitől, üzleti szemléletet, marketinget vagy akár kommunikációt. A vállalatok pedig elsősorban az összhangot leshetik el, amely megalkotja a mindenkit elkápráztató szépséget. De ha ki akarnám emelni a legfontosabb közös hajtóerőt, nos, ez a siker.
– Honnan fakad önben a klasszikus zene szeretete?
– A zene mindig közel állt hozzám. Sose voltam igazi értője, de mindig élveztem. Gyerekkoromban az erdélyi népdalok, később a komolyzene legszebb darabjai Mozarttól Beethovenig, majd a rock világa, és utána természetesen a filmzenék, az operák mind-mind újabb és újabb világokat nyitottak meg előttem. Csodálatos lehetőség pályám csúcsán, hogy 2023 januárjától a Budapesti Vonósok Alapítvány kuratóriumának elnökévé választottak. ĺgy még közelebb kerülhetek a zenéhez, még jobban megismerhetem azokat a titkokat, melyek a varázslatos hangokat eljuttatják füleimhez, és megismerhetek olyan embereket, akik a művészetnek áldozzák életüket és munkásságukat. A zene végigkíséri életünket, ezért megtiszteltetés és öröm számomra, hogy most a zenén keresztül tehetek a művészetért.
– Többször nyilatkozta, hogy pályáján, az üzleti életben mindig jellemezte a maximalizmus. Mit jelent ön számára ez a fogalom?
– A maximalizmus nem feltétlenül mindig a rekorddöntést jelenti. Inkább azt, hogy egy adott helyzetben a lehetőségek szerinti legjobb eredményt érjük el, mindig, minden körülmények között. Reális célokat kell kitűzni, és az adott célkitűzésekhez kell optimalizálni az erőforrásokat. Nem kell helikopterrel menni oda, ahová könnyen eljutunk biciklivel. De szembe kell nézni azzal is, hogy az erőforrások végesek, és nem minden álmunkat tudjuk megvalósítani. Az életben örülni kell a kisebb sikereknek, és azokat is meg kell ünnepelni; ez motivációt adhat a további eredmények eléréséhez, álmok valóra váltásához.
– Hogyan és miként tudja segíteni egy gazdasági szakember egy kamarazenei társulás mindennapjait?
– A gazdasági szakemberek, a mi esetünkben alapítványunk kuratóriumi tagjainak kötelessége a fenntartható működés biztosítása. Természetesen ez nem könnyű feladat. Túl az anyagiakon, össze kell hangolni a tevékenységeket, el kell dönteni, milyen szempontok érvényesüljenek egy művészi előadás megszületésekor, segíteni a zenészeket. Ugyanakkor egy kicsit a „földi” dolgokkal is szembesíteni kell őket, olyan „apróságokkal”, mint költségvetés, hatékonyság, megtérülés.
– Miért lesz különleges ez a december koncert, amelyen a 91 éves Botvay Károlyt is köszöntik?
– December végén a Budapesti Vonósok ünnepi hangversennyel köszöntik alapítójukat és művészeti vezetőjüket, Botvay Károlyt. Az immár hagyománnyá vált esemény idei szólistája a többszörös versenygyőztes, nemzetközileg is elismert fiatal csellóművész, Kokas Dóra. Az együttes koncertmestereként természetesen ismét Pilz Jánost láthatjuk majd. Azon túlmenően, hogy tisztelgünk a Zeneakadémia Professor Emeritusa előtt, a koncert további érdekessége, hogy a hangversenyen Kokas Dóra azon, az állam tulajdonában lévő Domenico Montagnana által 1730-ban készített híres mesterhangszeren játszik, melyet 1977-ben Botvay Károly választott ki megvásárlásra a Bartók Vonósnégyes tagjaként. Ez a közel 300 éves hangszer generációs hidat képez a két kiváló csellóművész között. Klasszikus szerzők műveit hallhatjuk, felcsendülnek Mozart, Schumann, Brahms dallamai.
– Milyen személyes élmények és tapasztalatok fűzik önt a Budapesti Vonósokhoz?
– Mint említettem, 2023 januárjától töltöm be a Budapesti Vonósok Alapítvány kuratóriumának elnöki tisztjét. A tárgyalások viszont már korábban kezdődtek, így szerencsém volt részt venni már a tavalyi Botvay-koncerten is. Ez volt az első nagy élményem, fantasztikus benyomásokat kaptam a zenekar teljesítményéről, kiválóságáról. Azóta számos kuratóriumi ülésen tárgyalunk, vitázunk, alakítjuk a zenekar jövőjét. Munkám, elfoglaltságom miatt nem tudok minden koncerten jelen lenni. De ott voltam Pápán a Haydn Fesztiválon, Kapolcson a templomi hangversenyen, meghallgathattam a Zeneakadémián Lukács Miklós cimbalomművésszel egy csodás estet vagy például Pasztircsák Polinával egy felejthetetlen előadást, a Ligeti 100 emlékkoncertet a BMC-ben, a Járdányi Pál emlékkoncertet a Vigadóban, vagy a zenekar szűkebb pátriájának is nevezhető Óbudai Társaskörben több koncertet – hogy csak a legemlékezetesebbeket emeljem ki. Lenyűgöz a kamarazenekar sokoldalúsága, hogy a barokk zenén kívül milyen mesterien nyúlnak a nagy klasszikusokhoz, a XX. század remekeihez vagy akár a kortárs művekhez.
