Magyarország számos olyan kastéllyal rendelkezik, amelyek amellett, hogy vizuálisan lenyűgözőek, érdekes történeteket, anekdotákat rejtenek. Sorozatunkban olyan időkapszulák nyomába eredünk térben és időben, amiket nem érdemes kihagyni. Ezúttal a keszthelyi Festetics-kastély felé teszünk kitekintést, amelynek impozáns világa a klasszicista és a barokk atmoszférát idézi.
A rendkívül gazdag kulturális értékeket nyújtó helyszín jelentős múltra és történelemre tekint vissza. Az épületegyüttesre igazi kettősség jellemző, amely egyaránt tükrözi a klasszicista és a barokk stílusvilágot, a kert pedig a francia és angolkert sajátosságait ötvözi. A kastély építését Festetics Kristóf kezdte el 1745–1750 körül. Kicsivel később, Festetics Pál idejében több átalakítási terv is szóba került, ezek azonban nem valósultak meg. A rezidencia alakítását végül Festetics Kristóf unokája, I. György indította el az 1790-es évek végén, ekkor épült fel a kastély könyvtári szárnya a barokk és a klasszicista stílus fúziójában. A jelenlegi állapotában a nagykönyvtár, a levéltár (márványterem) és a kápolna őrzi leginkább a György-kor renovációt.
Ezen a ponton kell is egy kis kitérőt tennünk, hiszen a „Festetics-könyvsziget” hazánk egyik legizgalmasabb és legfontosabb gyűjteménye. A közel 300 éves múltra visszatekintő könyvtár alapítója Festetics Kristóf, aki korabeli nevén „könyvesházat”, tehát könyvtárszobát létesített, ahol eredetileg leginkább jogi, politikai és történeti könyvei kaptak helyet. Fia, Pál gazdagította a pazar gyűjteményt, sőt, ő már könyvtárost is alkalmazott. Pál fia, György is folytatta az ősök hagyományát. A klasszicista stílusú helyiség ma is teljes pompájában áll.
A könyvtárat Festetics I. György a felvilágosodás filozófiai irodalmával, gazdasági szakmunkákkal, és jelentős hírlap- és folyóiratanyaggal bővítette. Az ő idejében a könyvállomány megötszöröződött. Nem csupán műfajilag, hanem nyelvi szempontból is sokrétű és gazdag a könyvtár: körülbelül 30 nyelven érhető el dokumentum ebben a gyűjteményben. Valódi kuriózum a legrégebbi kiadvány, amely Thuróczi János latin nyelvű Magyarok Krónikája 1488-ból.
Visszakanyarodva a kastély történetéhez, jelentősnek bizonyult az 1883–1887 közötti átalakítás, amely Festetics II. Tasziló nevéhez fűződik. A historizáló neobarokk és neorokokó stílus kialakítása ebben az időszakban érhető utol. A 19. századi renoválásokat követően a 20. század elejére viszonylag jó kondícióban maradt a kastély. Az épület belső kialakítása és berendezése – a legtöbb magyar kastélytól eltérően – megmaradt a második világháború idején is.
A „kastélymúzeum” gondolata már az ’50-es években kialakult, de a teljes külső és belső rekonstrukció csak a ’70-es évekre indult meg. 1974-ben megnyílt a Helikon Kastélymúzeum és a Batári Ferenc által rendezett enteriőrkiállítás. Az intézmény 1974 és 2012 között Helikon Kastélymúzeum néven fogadta látogatóit, 2012 óta pedig Helikon Kastély a hivatalos elnevezése. Jelenleg a Festetics-örökség megőrzése a fő missziója ennek a helyszínnek. Az örökséghez tartoznak a Festetics családhoz köthető, ma a kiállításoknak helyet adó műemléképületek – a kastély, a korábbi kocsiház, a pálmaház és az egykori uradalmi szálláshely –, a kastélypark, a kastély eredeti berendezéséhez tartozó műtárgyak, a könyvtár gyűjteménye és a Festeticsek szellemi öröksége is. Az intézmény muzeális jellegénél fogva a Festetics család jelentőségét elsősorban a kiállítások segítségével mutatja be.
Kuriózuma ennek a keszthelyi kastélyszigetnek például az Amazon Ház Látogatóközpont, amely izgalmas információk tömkelegének szolgál otthonául. Főúri utazások, úti kalandok című kiállítása a 19. századi és a 20. század eleji utazási kultúrát és az utazásokhoz kapcsolódó tradíciókat reprezentálja innovatív módon. A 19. század végén épült Pálmaház egzotikus növényeivel a főúri életmód részét képező orangerie-k és trópusi növényházak hagyományát idézi 2012 óta. A pálmaház épületét sziklakert, akvárium, kerti tó és madárpark együttese veszi körbe. A kastélypark természetvédelmi zóna, amely nemrég kapta meg rekonstrukcióját. Az Oroszlános kút, a szökőkutak és a hercegnői kamarakert mind az autentikus angol kert miliőjét idézik.
A fúziót kedvelő kastélysziget nem csupán a kastély építészetében, hanem a kert kialakításában is megmutatkozik. Az angol kertes hagyományok mellett ugyanis a franciakert stílusa is képviselteti magát. A kastélypark sok szempontból a hazai kertek exkluzív, progresszív példái közé tartozik. Egzotikus növényfajok tucatjai láthatók itt, valamint számos érdekesség is megfigyelhető, például a sövényszínház vagy a növényekből ültetett napóra is. A fénykor nagyjából a 19. század vége és a második világháború vége közöttre datálható, óriási területtel. Jelenleg ugyan már kisebb zónát fed le a kastély legendásan szép kertje, de a 10 hektárt még ma is kitölti.
