Hazánkban számos olyan kastély található, amelyek amellett, hogy vizuálisan lenyűgözőek, érdekes történeteket, anekdotákat rejtenek. Sorozatunkban olyan időkapszulák nyomába eredünk térben és időben, amiket nem érdemes kihagyni. Ezúttal a Nádasdy-kastély felé teszünk kitekintést, amelynek impozáns világa remek tavaszi kirándulás alapja lehet, Nádasdy Tamás és Kanizsai Orsolya családjának generációkon átívelő értéke pedig kulturális és történelmi alap.
Szövevényes családtörténet
A Nádasdyak hazánk egyik legjelentősebb arisztokrata családjának számítanak. Évszázadokon át prosperáló, politikai és közéleti szerepvállalással rendelkező történetük a 16–17. században virágzott. A család tekintélyét és vagyonát a nagy műveltségű főúr, Nádasdy Tamás alapozta meg, aki remek kapcsolatrendszerének és tehetségének köszönhetően viszonylag hamar az országos főméltóságok sorába emelkedett. Kanizsai Orsolyával kötött házassága és a történelmi nőalak méltóságával járó hatalmas földbirtok megszerzéséhez köthető a família gazdasági hatalmának megalapozása.
Kettőjük, pontosabban Kanizsai Orsolya történetéről remek történelmi mű született. Kőszegi Imre Szerelmetes Orsikám című regényében a fiatalon a mohácsi vész után árvaságra jutott hölgy történetét kísérhetjük nyomon, akit mindössze tizennégy éves korában adtak feleségül Nádasdy Tamáshoz. A rendkívül művelt férfi egyfajta szellemi és kulturális fellegvárat óhajtott létrehozni Sárvárból, azonban királyi hívás miatt egyelőre el kellett hagynia feleségét és terveit. Itt indult igazán Orsolya története, aki korának meglehetősen korlátolt sztereotípiáit meghazudtoló módon vált a közép-kelet-európai régió egyik legműveltebb asszonyává. Latintudása mellett vendégszerető attitűdje is legendás volt. A korszak legkiemelkedőbb tudósait, köztük például Sylvester Jánost és Dévai Bíró Mátyást is szívesen látta rezidenciáján. Házassága Nádasdy Tamással nem az erőltetett és kritikus frigyek közé tartozott, levelezéseikből kivehető, hogy szerelmen alapult, amelyet viszonylag hosszú távollétek nehezítettek a férj diplomáciai teendői miatt.
Nádasdy Tamás örököse, Ferenc a rangon túl katonai dicsőségei nyomán szerzett rendkívüli elismerést. A török ellen vívott harcokban rendíthetetlen és bátor helytállást mutatott. A legenda szerinti „törökverő” felesége Báthory Erzsébet volt. Örököseik generációkon átívelve töltöttek be magas rangot hazánkban, Nádasdy Ferenc például a Wesselényi-féle összeesküvésben képviselte újító, forradalmi helytállását az elidőtlenedett struktúrák ellen.
A nádasdladányi rezidencia
A kastély előzménye az úgynevezett sárladányi uradalom volt, amelyet grófi rangra a Schmidegg család emelt a 18. század első felében. A díszes terep otthonukként szolgált. A birtokot Nádasdy Lipótnak vásárolta meg a 19. században. Fia, Nádasdy Ferenc és felesége, gróf Zichy Ilona megbízásából historizáló, neogótikus, angol Tudor-stílusú kastély épült fel 1873 és 1876 között. Nádasdy három fő tendencia köré tervezte az épület külső és belső profilját. Első volt ezek közül a família historizáló, reprezentatív tematikája. Ezt bizonyítják elsősorban a címerek és grandiózus, reprezentatív igényű történelmi portrék, relikviák, vadászati és hadászati tárgyak.
A 19. század végére a korábban máshol lévő kastélyok helyett a nádasdladányi rezidencia lett a Nádasdy família egyértelmű centruma. Rendkívül fontos volt az itt felsorakozó ipar- és képzőművészeti gyűjtemény gazdagsága és sokrétűsége, a pazar könyvtár. A kastély körül már korábban is létező, de részleteiben kevéssé ismert park helyén nagyszerű tájképi kertet, angolparkot alakítottak ki a 19. század végén. A kastélypark kuriózumának a tó és környéke számított. A tó melletti dombon áll ma is a bástyaszerű víztorony, amely valószínűleg a park ellátását szolgáló vízrendszer részeként szolgált a rezidencia és lakói számára. A tavon sziget állt, amely romantikus benyomásai mellett a tó oxigénellátását is bázisolta.
A mesekastélyok hangulatát idéző terep dúskál az izgalmas információkban és impressziókban. A romantika és historizmus tipikus jellemzőit magán viselő terep a gótikus stílust sem mellőzi. Az angolparkkal övezett időkapszula a Tudor-stílust ugyan erősen mutatja, azonban korántsem epigonisztikus vagy didaktikus utánzó effektussal. Hazánk legtöbb kastélyával és kastélyszigetével ellentétben ez a helyszín nem a grandiozitásra épül, sokkal inkább meghittséget, bensőségességet tükröz. A reprezentatív keret őrzi a kastélyépítkezések emblematikusságát, de egy intimebb szféra és térérzékelés megalkotásával.
