Az Odeon Egyetemi Színház és a Színház- és Filmművészeti Egyetem közös előadása, a Cabaret című musical június 9-én lesz látható az Ódry Színpadon.
Csáki Benedek (rendező-koreográfus) és Ferenczy-Nagy Boglárka (dramaturg-főszereplő) közös Cabaret-feldolgozását 2024. április 19-én és 20-án mutatták be a debreceni Odeon Színházban. A készítők John Kander, Fred Ebb, valamint Joe Maesteroff azonos című Broadway-musicaljét, a Cabaret-et vették alapul.
A darab követi az eredeti musical narratíváját, azaz az 1931-32 közötti Berlinben játszódik. A musical története szerint a berlini polgárság és művészvilág észrevétlenül válik a kibontakozó nemzeti radikális ideológia és az azt közvetítő propaganda kiszolgáltatott áldozatává. Ugyanakkor hamar egyértelművé vált a debreceni előadás nézői számára, hogy a történet dramatikus tere és ideje csak szimbolikus.
Az előadást a Színház- és Filmművészeti Egyetem negyedéves színházrendező fizikai színházi koreográfus osztályának hallgatói (osztályfőnökök: Horváth Csaba, Rába Roland), a Freeszfe Egyesület, a Magyar Táncművészeti Egyetem, a Pesti Magyar Színiakadémia, a Debreceni Egyetem, valamint a Kaposvári Egyetem Rippl-Rónai Művészeti Karának hallgatói közösen állították színpadra.
Az előadást különlegessé teszi, hogy a készítők tudatosan reflektálnak saját helyzetükre és a pályakezdő színészek által jelenleg megtapasztalható kihívásokra. Csáki Benedek és Ferenczy Nagy Boglárka 2020-ban nyertek felvételt a Színház- és Filmművészeti Egyetemre, éppen az intézmény vezetésében bekövetkezett radikális változások közepén. Eddigi színházi munkásságuk alapján olyan színészgeneráció tagjai, akiknek igazodni kell a jelenlegi Színház- és Filmművészeti Egyetem múltbéli eseményeket erőszakosan eltörölni vágyó intézményi struktúrájához.
A 2020-ban indult osztály tagjai eddigi munkáik során láthatóan igyekeztek úgy alkotni, hogy közben érzékenyen reagálnak a körülöttük zajló változásokra. Csáki Benedek és Ferenczy-Nagy Boglárka eddigi színházi munkáit a klasszikus művek kortárs szemléletű átdolgozása, azokkal szembeni kísérletező beállítódás jellemzi. Mindezt teszik úgy, hogy láthatóan megértik és aktualizálják a klasszikus műveket. Az egyetemi vizsgákon túl számos előadáshoz kötődik a nevük, melyben szerepeltek, illetve részt vettek a létrehozásukban.
A teljesség igénye nélkül: Johann Sebastian Bach: Keresztkantáták (rendező: Horváth Csaba); Patrick Ellsworth: Táncos a sötétben (rendező: Csáki Benedek, dramaturg és dalszöveg író: Ferenczy-Nagy Boglárka); Federico García Lorca: Vérnász (rendező: Horváth Csaba); Moliére: Tartuffe; Csokonai Vitéz Mihály műve alapján: Tempefői (rendező: Csáki Benedek); Lewis Carroll: Alice Csodaországban (koreográfus: Ferenczy-Nagy Boglárka); Vörösmarty Mihály nyomán: Csongor és…Belső utazás bizonytalan úticéllal (rendező: Ferenczy-Nagy Boglárka) Mithridatész halott? (rendező: Juhász Tibor, író és dramaturg: Ferenczy-Nagy Boglárka).
A Cabaret-ben való közös munkát megelőzte egy zenés dráma, a Táncos a sötétben, ahol Benedek és Boglárka már dolgozott együtt rendezőként és dramaturgként. Továbbá szintén a musical előzményét jelenti a Mithridatész halott? című dráma is, mely a művészi létmód viszontagságait tematizálja egy fikciós térben.
Az előadás központi konfliktusa, hogy a művészi önkifejezés, valamint az érzelmi és érzéki szabadság megélése milyen módon lehetetlenül el egy olyan társadalmi közegben, ahol egyre erőszakosabban és intenzívebben érvényesül a radikális politikai ideológia. A nézők azt a folyamatot követhetik végig, ahogyan a berlini értelmiség és művészvilág változatos megoldási módokon viszonyul az ellehetetlenülő élethelyzethez.
