A 12. Budapest100 idén a Várba kalauzol el minket és a kiemelt helyszín mellett különleges szakmai programokkal is várja az érdeklődőket. A terület amellett, hogy történelmi és szimbolikus jelentőséggel bír, ma is élő és alakuló része a városnak. Többek közt az ennek kapcsán felvetődő kérdésekről is szó lesz a szokásos hétvégét megelőző konferencián. A lakók és önkéntesek kalauzolásán kívül idén egy külön sétanapot kaptak a különböző területek szakértői is. A Budapest100 szakmai programjairól Szij Barbara művészettörténésszel, a program kutatási koordinátorával beszélgettünk.
– Mi a Budapest100 idei témája?
– A Várnegyed, pontosabban annak is a polgárváros része. Most elsősorban a lakónegyedre koncentrálunk, azonban a szakmai programok kapcsán meg kell említeni, hogy a Várról nem lehet úgy beszélni, hogy ne essen szó mondjuk a palotáról vagy a környező kerületrészekről.
Maguk a hétvégi programok, amelyek május 14-15-én valósulnak meg, elsősorban a polgárvárosban lévő lakóépületekhez, illetve intézményekhez fognak kapcsolódni. Az itt található közel 180 épületből negyvenkettő nyitott ház lesz a hétvégén, ahova különböző nyitvatartási időben be lehet menni. Nagyon örülünk neki, hogy a megszólított épületeknek közel a negyede megnyitja a kapuit, ez nagyon jó aránynak számít.
Magán a Budapest100 hétvégéjén is lesznek szakmai jellegű programjaink, másrészt pedig a megelőző csütörtökön és pénteken tartunk egy szakmai konferenciát, majd egy sétanapot.
– Miről szól a szakmai konferencia?
– A konferenciát a Magyar Tudományos Akadémia Építészeti Tudományos Bizottságával közösen rendezzünk. Az előadók is elsősorban a bizottság tagjai közül kerültek ki, hiszen számos olyan kutató van, aki akár évtizedek óta foglalkozik a Vár történetével, a palota résszel vagy a polgárvárossal különböző szempontokból. Akadnak köztük régészek, építészettörténészek, építészek, akiknek különösen jó rálátásuk van erre a városrészre.
Emellett szerettünk volna egy tudományosabb jellegű rendezvény keretében foglalkozni a Várban jelenleg zajló, illetve a korábbi folyamatokkal. Ezen a területen jelenleg rengeteg átalakulás zajlik: épületeket átépítenek, visszaépítenek, lebontanak vagy újakat húznak fel. Olyan óriási változáson megy keresztül a Várnegyed, amire legutóbb talán a ’60-as, ’70-es években volt példa, amikor a II. világháború utáni helyreállítások, foghíjbeépítések folytak.
A beszélgetésekben olyan kérdésekkel foglalkozunk, mint hogy milyen régészeti örökség található itt? Milyen újkori, barokk jellegű házak vannak? Hogyan befolyásolta például a XIX. századi historizáló átépítés a városrészt? Hogyan alakult a sorsa a XX. században? A századfordulón sok hivatal települt ide, amik grandiózusabb épületekben foglaltak helyet, ráadásul klasszikus 3-4 emeletes bérházak is épültek, ami jelentősen befolyásolta a kisebb léptékű, újkori város képét. Aztán jött a II. világháborús pusztítás, ami óriási trauma volt úgy társadalmi, mint építészeti szempontból, és ami után ismét újra kellett gondolni a Várnegyed jövőjét.
Ezeket a témákat mind érintjük a konferencián, amely elsősorban a szakmai közönségnek szól, de bárkit szívesen látunk május 12-én a Magyar Nemzeti Levéltárban. A regisztráció már betelt, de szándékaink szerint élőben is közvetítjük majd az előadásokat online.
– Mi a másik szakmai program?
– Május 13-ára, péntekre szervezünk egy sétanapot. Ekkor összesen 16 séta lesz nemcsak a Várnegyedben, hanem a Krisztinavárosban, a Tabánban és a Vízivárosban is. Több olyan, a Várat körülvevő területet is érintünk, amik organikusan kapcsolódtak hozzá a városfejlődés folyamán.
– Milyen témák köré szerveződnek?
– Tartanak sétákat építészek, ahol főleg a kurrens átalakulásokról fognak beszélni, de lesz zöld sétánk a Várnegyed híres fáiról is. Az egyik ház udvarán például található egy különösen régi szőlőtőke. Ez a program arra az urbanisztikai jelenségre is felhívja a figyelmet, hogy a modern igények szerint nézve a Várban nagyon kevés a zöldterület, de egy újkori városban ez nem is volt jellemző, különösen nem egy ilyen hegyre épült erődítmény esetén.
Külön séta foglalkozik majd a Várban található szobrokkal, a II. világháborús ostrommal, illetve az itt található, talán kevésbé ismert templomokkal.
Lesznek profi idegenvezetők, akik angolul és magyarul is vezetnek sétát. A Várról sokunknak az a kép él a fejében, hogy oda csak a turisták járnak, most pedig egy kicsit mi is turistáskodhatunk.
– Ezek a séták mennyiben mások, mint amiken általában részt vehetünk a Budapest100 hétvégéken?
– A Budapest100 hétvégén az önkénteseink szokták a sétákat tartani, most pedig profi idegenvezetőkkel, sétacégekkel társultunk, köztük a Sétaműhellyel, az Imagine Budapesttel vagy a Guiding Architectsszel, de a Kortárs Építészeti Központ, a Budapest100 projektgazdájának kurátorai is vezetnek egy-egy sétát. Ők a városismeretüket és a „sétatartási gyakorlatukat” ajándékozzák az érdeklődőknek. Ezek alapvetően fizetős programok szoktak lenni, de most a Budapest100 keretében ezen a pénteki napon – ahogy minden programunk –, ezek is teljesen ingyenesek.
– Ezekre regisztrálni kell?
– Így van, a konferenciára és a sétákra is a honlapunkon kell regisztrálni, de a programok többsége szabadon látogatható.
– A két dedikáltan szakmai napon kívül is lesznek majd ilyen jellegű programok?
– Két olyan programot említenék, ami inkább szakmai jellegű. A Kortárs Építészeti Központnak szoros együttműködése van a BME-vel, elsősorban az építészkarral. Ők egy nemzetközi kurzus keretében, vagyis külföldi hallgatókat is bevonva a Várba vezető lépcsőkre készítenek különböző köztéri installációkat. A Víziváros és a Krisztinaváros felől érkezők biztosan találkoznak majd ezekkel a megmozdulásokkal.
Ezenkívül az ELTE Pszichológiai és Pedagógiai Karának hallgatói készítenek egy kiállítást az Országház utca 13-ban „A város felfedezése: városi séták és terepgyakorlatok építészeti és környezetpszichológiai megközelítésben” című kurzusuk keretében.
A hallgatók a Várnegyed mint történelmi városrész és a kortárs igények témáját járják körbe. Hiszen a Várban azonkívül, hogy kulturális, igazgatási, turisztikai funkciók vannak, ez lakóövezet is, ahol különböző szolgáltatások, rekreációs tevékenységek is jelen vannak. A tárlaton azzal foglalkoznak, hogy ez hogyan működik ma.
– Laikusként úgy tűnik, hogy a Várnegyed kutatottabb terület, mint amivel általában szoktatok foglalkozni.
– Igen, most abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy olyan területtel foglalkozunk, amiről tényleg rengeteg anyag áll rendelkezésre, a Vár kiemelt helyzete miatt mindig is a tudományos érdeklődés homlokterében állt. Minden korszakának megvannak a jelentős kutatói, de annyira gazdag ez a terület, hogy újabb és újabb generációknak ad lehetőséget a kutakodásra. Ha csak a közelmúltat nézzük, a II. világháború után egyrészt rengeteg műemléki helyreállítás és új építkezés zajlott, másrészt megindulhattak a területen a régészeti kutatások, ezzel rengeteg, évszázadokon át rejtett emlék lett látható. Bár a feltárások szempontjából a ’60-as, ’70-es évek volt a leggazdagabb, amikor a legrészletesebb ilyen jellegű kutatások történtek, helyenként jelenleg is folynak a feltárások. Számos olyan terület van, ahol az elmúlt 20 év hozott új, nagyon jelentős eredményeket.
A Várnegyed mindig is központi helyet foglalt el a város életében és az ország történetében, és ma is erős szimbolikus jelentőséggel bír. Nagyon fontosnak tartottuk, hogy a történeti érdekességek mellett minél több program koncentráljon arra, hogy mi történik a Várnegyedben most, és hogy mi lesz a jövőjével.
A Várról emellett sokan gondoljuk, hogy ismerjük, számos történet, legenda kering róla; a kutatóink igyekeztek azokat összeszedni, amik nem annyira élnek a köztudatban. Az ismertebb sztorik, mint az Esterházy-kincsek megmentése a romok közül, vagy a Dísz téri házakból szervezett világháborús kiugrási kísérlet mellett számos olyan mikrotörténelmi érdekesség van, amik nem annyira ismertek.
– Neked van esetleg ilyen kedvenc kis sztorid, amit most tudtál meg?
– Van egy nagyon érdekes kísértethistóriánk, amit egyébként elég sok helyen lehet olvasni, kicsit bulváros, de cserébe tényleg jól mutatja a Várnak ezt a misztikus mivoltát. Hogy mennyi igaz belőle, az nagyon jó kérdés. Az egyik házról az a legenda terjedt el a XX. században, hogy rendszeresen láttak ott kísérteteket. Állítólag két, csuklójánál egymáshoz bilincselt ember jött le éjszaka a lépcsőn. És mit ad Isten? A régészeti kutatások folyamán találtak egy kutat a házban, amiben tényleg rábukkantak két csontvázra, akik össze voltak bilincselve.
Hogy magából a kutatásból indult ki, visszamenőleg a legenda, vagy tényleg volt korábban szellemjárás, ezt soha nem fogjuk megtudni. De a Vár tele van ilyen sztorikkal.
– A lakókat nem zavarják a hasonló jelenések?
– Az az izgalmas a Várnegyedben, hogy tele van olyan emberekkel, akik „célzatosan” laknak itt. Ide nem úgy költöznek az emberek, hogy „Hát kellett egy albérlet, és ez volt!” hanem kifejezetten keresték. Szerintem főleg azért is vannak olyan sokan, akiknek a családja generációk óta él itt. Van, aki még itt is dolgozik. Az egyik önkéntesünk például a Nemzeti Levéltár munkatársa, ami mindössze pár perc sétára van a házától.
Lenyűgöző atmoszférája van a környéknek, és hiába nem feltétlenül a legkorszerűbbek az épületek (kicsik az ablakok, szűkek az udvarok, sötétek és ezért nehezen kihasználhatók a kapualjak), mégis megvan a maguk varázsa. Egyébként elég jól illeszkednek a házak és a Várnegyed maga is a fenntarthatóság kortárs szempontjaihoz – ahogy arról a konferencián is esik majd szó –, még egy új építésűnek is komoly versenytárs lehetnek bizonyos tényezőkben.
Budapest100: Várnegyed
- 2022. május 12. Konferencia a Várnegyedről
- 2022. május 13. Sétanap
- 2022. május 14-15. Nyitott házak hétvégéje
Részletes program a honlapon (budapest100.hu), illetve a Budapest100 appban.
A nyomtatott programfüzet elérhető a Kortárs Építészeti Központban (Bartók Béla út 10-12.), az OSA Archívumban (Arany János utca 32.), a Budapest Infopontban (Városháza park) és a Fugában (Petőfi Sándor utca 5.).
