„A nő, aki otthagyta Picassót.” – Sokáig csupán Picasso múzsájaként élt a köztudatban, hosszú évekbe telt, amíg levetkőzte magáról ezt a címkét. A tavalyi év folyamán 101 évesen elhunyt festőművész ma már kikerülhetetlen alakja a kortárs képzőművészetnek. Az elmúlt évek során több festménye is megugrotta az 1 millió dolláros leütési árat aukciósházak árverésein, és a hazai műtárgypiacra is betört. Decemberben nyitotta meg kapuit a Műcsarnok és a Várfok Galéria közös rendezésében Françoise Gilot európai viszonylatban valaha volt legátfogóbb kiállítása, ívként bemutatva egy legendás élet legendás munkásságát. Íme, néhány érdekes tény a felszálló főnix, Françoise Gilot életéből.
Édesapja fiút szeretett volna, „kiképzőként” bánt vele
Françoise Gilot egyetlen gyermeke volt apjának, Émile Gilot-nak. A férfi nehezen viselte, hogy lánya és nem fia született, ezért szemrehányásokat is tett gyermekének. Gilot-t fiúsan öltöztették, haját rövidre vágták. Apja úgy gondolta, hogy a gyermekek 8 éves korukig a legfogékonyabbak a tanulásra, így éjt-nappallá téve olvastatott vele, „felhasználva” a gyermek Gilot inszomniáját. Ennek következtében Gilot 12 éves korára olyan szerzők műveit olvasta, mint Baudelaire, Villon, Ronsard, Rabelais és Poe. Módszerei azonban néha radikálisak voltak: ragaszkodott ahhoz is, hogy az eredetileg bal kezes Françoise megtanuljon jobb kézzel is írni, ugyanolyan atlétikai feladatokat teljesítsen, mint a korosztályabeli fiúk. Apja kíméletlen volt akkor is, ha a kis Gilot félt valamitől. Tériszonyára „válaszul” magas helyekre kellett felmásznia, majd leugrania onnan, víztől való félelme miatt pedig egyre hosszabban és egyre gyorsabban kellet úsznia. Gilot nyolcéves korára nem félt semmitől, mi több vonzó lett számára a veszély – később többek között ezzel magyarázza, hogy Picasso miért volt számára izgalmas.
Már gyerekkorában tudta, hogy művész lesz belőle
Jómódú nagyanyja rendszeresen rendezett teadélutánokat, ahol egyik alkalommal egy különösen öltözött vendég tett látogatást, egyből felkeltve az akkor csupán ötéves Françoise figyelmét. Amikor megtudta, hogy az illető művész, felkiáltott: „Én is festő leszek!” Apja támogatta ebben, mint időtöltés, de azt szerette volna, ha tudós vagy ügyvéd válna belőle, így ennek hatására jogot kezd tanulni.
City Arrest: nem hagyhatta el Párizs határát
1939-ben kitört a második világháború, nemsokra rá a német erők elfoglalták Franciaországot. Édesanyjával megpróbáltak Angliába menekülni, sikertelenül. Később a fiatal Gilot részt vett egy diáktüntetésen, amelynek következtében nyilvántartásba veszik és nem hagyhatja el Párizs határát. Ez is arra készteti, hogy otthagyja a jogi tanulmányait, és a politikailag semlegesebb divattervezés és művészi ambícióinak kiteljesedése felé forduljon. Később a divatot használja, mint a tiltakozás eszközét: 1941-ben a Salon des Tuileries megnyitóján Gilot saját maga által szabott ruhájában, aranyszínre festett ajkakkal jelenik meg, így tiltakozva a német megszállás ellen. Így lép oda Rozsda Endréhez.
Magyarok mindenütt, barátság Rozsda Endrével
Vidéki rokonainál tett látogatása során ismerkedett meg a fiatal magyar festővel, de igazán csak két évvel később, 1941-ben fordult komolyra a barátságuk. Több volt, mint ismeretség: Gilot Rozsda mentorálása alatt tanult és dolgozott, míg Rozsda több portrét is festett és fényképezett róla. Azonban a háború és a náci megszállás arra kényszerítette a zsidó származású Rozsdát, hogy Magyarországon keressen menedéket. A távolodó vonatból még visszakiáltott az őt kikísérő, kétségbeesett Gilot-nak: „Ne aggódj! Három hónapon belül talán megismered Picassót!” És valóban: nem sokkal később Gilot és Picasso találkoztak.
Matisse portrét szeretett volna festeni róla
1946-ban Picasso mutatta be Françoise Gilot-t Matisse-nak. A fiatal nő szépsége és karaktere megigézte a korosodó művészt: portrét kívánt festeni róla, melyben a lány haja zöld, míg bőre a kék különböző árnyalatait öltötte volna magára. Picassót untatta ez az elképzelés, így végül nem hagyta, hogy sor kerüljön az arckép megfestésére. Ugyanakkor, később az év folyamán, Picasso maga valósította meg a koncepciót – ez a mű lett a híres La Femme-Fleur (1946).
Nem csak festett – költőként és íróként is nagy sikereket ért el
Miután elhagyja Picassot, a spanyol festő bosszúhadjáratot indít ellene. Választás elé kényszeríti a mindkettőjüket képviselő galeristát, Daniel-Henry Kahnweilert, hogy döntsenek Gilot és őközötte. A legendás műkereskedő másfél évig hezitál, míg végül Picassót választja. Gilot, aki számára ez hadüzenet volt Picassótól, későbbi visszavágásával egészen megrengette a közvéleményt. 1964-ben publikálja regényét „Életem Picassoval” címmel, amely – Picasso minden próbálkozása és fenyegetőzése ellenére – világsiker lesz. Költőként is színre lép: The Fugitive Eye címmel 1976-ban verseskötetet jelentet meg, melyet saját maga illusztrál.
Második férje a gyermekbénulás elleni vakcina feltalálója, Jonas Salk volt
Gilot-t 1969-ben mutatja be egy közös barát az orvostani kutató Jonas Salknak. A férfi 6 hónap után megkéri a művész kezét, amire Gilot először tiltakozással válaszol. Az eljegyzés végül üzletkötéshez-hasonlóan születik meg. Gilot egy órát kap a tudóstól, hogy leírja: mit nem szeretne a házasságban. A válaszokat elolvasva Salk így válaszolt: „Remek. Tökéletesen illeszkedik az én életemhez.” Valóban, az elsőre nehézkesnek tűnő művész-tudós párosítás egy boldog, 26 éven át, Jonas Salk haláláig tartó házassághoz vezetett. Kapcsolatuk alapjait jól foglalja össze Gilot egy interjúban: „Elsősorban azért illettünk össze, mert bár különböző területeken dolgoztunk, ugyanaz a belső késztetés, az ismeretlennel való szembesülés vágya volt bennünk. A felfedezés szelleme lehetővé teszi, hogy az ismeretlenből valami megismerhetőt hozzunk ki. Ez volt meg benne. Ezt szerettem benne a legjobban.”
Milliós aukciós rekordok
Az elmúlt években két festménye is rekordáron, 1,3 millió dollárért (több mint 450 millió forint) illetve 9,850,000 honkongi dollárért (több mint 400 millió forint) kelt el a Sotheby’s és a Christie’s árverésein. Françoise Gilot munkássága fokozatosan kerül az őt megillető helyre a műtárgypiacon is.
Françoise Gilot eddigi legátfogóbb európai kiállítása február 4-ig látható a Műcsarnokban.
